Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XIX. Osztály: Csőporzósak. Syngenesia

Csőporzósak. 167 mesgyéken, utak, vasúti töltések mentén, az északi Kárpátok déli lejtőitől az egész ország­ban, de főleg a középvidéken; keleten mái­ritka. 5—7. Patyolat bogács. — Carduus candicans W. et K. — (Ezüstszínű bogács — Term. r.: Fész­kesek. Compositae.) — 0. 30—90 cm. Levelé­nek fonáka és a kocsánya, kivált a kocsány felső része fehérmolyhú. Fészke kisebb mint az előbbi fajé, és karcsúbb; fészekpikkelyei egyene­sek és szálkahegyűek. Virága bíborszínű. Terem napos dombokon hazánk délkeleti hegyvidékén és Fiume mellett. 5—6. Útszéli bogács. — Carduus acanthoides L. — (Akánt bogáncs — Term. r.: Fészkesek. Compo­sitae.) — 0. 30—90 cm. Szára terebélyes, sok fészkű; fészkei legalább részben csomósak. Szár­levelei lándsásak, szárnyasan hasogatottak, visszá­jokon gyengén pókhálósak vagy meztelenék, dur­vák és erősen szúrósak. Kocsányai rövidek, tüs­késen szárnyasak. Terem utak szélén, legelőkön az egész országban. 6—10 Más honi fajok : C. alpestris W. et K, — col­linus W. et K., — crispus L., — defloratus L., glaucus Baumg., — Kerneri Simk., — lobulatus Borb. —- Per sonata (L.) Jacq., — viridis Kern. Lándsás aszat. — Cirsium lanceolatum (L.) Scop., — (Bárcs, dagáncs, farkastüske, fodorbo­gács, Krisztuslétra, szamárcsipke, tövises aszott, haloványka. — Term. r.: Fészkesek. Composi­tae.) — 51. t. 2. kép. Q. 50—120 cm. Szára erős, a lefutó levelek tüskés sallangjaitól szár­nyas. Levelei szárnyasan hasogatottak, két­liasábú, tüskés karéjokkal; felső lapjok érdes, visszájok pókhálósán molyhos. Fészkei többnyire magánosak, tojásalakúak, nagyok; fészekpikkelyei elálló tüskében végződ­nek ; virágai bíborszi­nűek. Terem mívelt ta­lajon, legelőkön, parla­gokon, utak szélén az egész országban. 6—10. Gyapjas aszat. — Cirsium Eriop horum (L.) Scop. — (Gyapjas bogács. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 460. kép. 0. 100— 160 cm. Levelei száröle­lők, de nem futnak le a száron; mélyen és szár­nyasan hasogatottak és keskeny karéjaik erős tövisben végződnek; felső lapjok szőröktől érdes, de zöld, visszájok fehér molyhú. Fészkei igen nagyok, csaknem ökölnyiek; gömbölyűek; fészekpikkelyei lapiczkásan széle­461. Mocsári aszat. 460. Gyapjas aszat. sedők, puha elálló tövisben végződök; virágai bíborszinűek. Tenyészik patakok szélén, legelő­kön, mesgyéken, utak szélén, az egész ország hegyvidékén. Van több eltérése. 6—9. Mocsári aszat. — Cirsium palustre (L.) Scop. — (Tavi bárcs. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.)—461. kép. 0. 60—150 cm. Szá­rát a lefutó levelek tüs­kés szélei teljesen bebo­rítják. Alsó levelei egész 2 dm. hosszúak, keske­nyek, gyéren hasogatot­tak, számos fodros tüs­kés karéjjal. Mindkét lapjokon gyéren szőrö­sek és kékes-zöldek. Bíborszínű fészkei csomók­ban fejlődnek. Terem nedves réteken, patakok szélén, az egész ország hegyvidékén, helyenként az Alföldön is. 7—8. Rövidfészkű, bogács. — Cirsium brachy­cephalum Juratzka. — (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 0. 60—140 cm. Szára alsó ré­szében megszakítás nélkül szárnyas, tüskés. Több fészkű mint az előbbi faj, és virágzata berzedt buga; kocsányai pókhálósán szürkék. Fészek­pikkelyei mind hosszú, sárga tövisben végződnek. Virágai lilaszinűek. Terem az Alföld nádasainak a szélén, ártereken; vízállások szélén, a vetésbe is bemegy. Az északi vármegyékben nem terem. 6—9. Szártalan aszat. — Cirsium acaule (L.) All. — (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 462. kép. 2J.. Szára rend­kívül rövid, többnyire egy (2—4) virágú. Le­velei rózsában állnak, öblösen hasadtak, karé­jaik tojásdad-szöglete­sek, csaknem háromfelé hasadtak.Virágai bíbor­szinűek Tenyészik szá­raz mezőkön, erdők sze­lén, a magasabb hegyi és havasalji tájon északon és keleten. 7—9. Halavány aszat. — Cirsium oleraceum (L.) Scop. — (Káposzta haloványka, szelíd tövis. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 51. t. 3. kép. 2\. 50—150 cm. Levelei nem futnak le a száron, de füles alappal szárölelők. Az alsók szárnyasan hasadtak, a felsők épek; valamennyi egyenetlenül tüskés és pillás, különben kopasz. Nagy sárgászöld fészekpikkelyektől környezett fészkei csomókban fejlődnek. Virágai halavány­462- Szártalan aszat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom