Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
XIX. Osztály: Csőporzósak. Syngenesia
168 Csőporzósak. sárgák. Terem árkokban, nedves réteken, az egész ország hegyvidékén. 7—8. Vetési aszat. — Cirsium arvense L. — (Aczat, aszott zsoltina. oszotka, zabtövis. — Term, r.: Fészkesek. Compositae.) — 463. kép. 2\. 50—120 cm. Hosszú taraczkot hajt. Kissé lefutó levelei öblösen bevagdaltak és tüskésen pillásak. Számos fészke szártetőző laza fürtben áll. A külső fészekpikkelyek tojásalakúak, rövid elálló tüskékkel. A virágok halvány-pirosak vagy lilaszinűek. A bóbita el virít ás után a pártánál sokkal hosszabb. Egyegy növényen vagy a porzók, vagy a bibék szoktak elsatnyulni és a mennyiben főleg gyökérsarjak útján szaporodik, csoportosan jelenik meg és nagyobb területeken gyakranvagy csak porzós, vagy csak termős példányokat lehet találni. Terem parlagokon, vetésben, általában mívelt talajon az egész országban és nehezen irtható, káros gyom. 7—10. Más honi fajok: C. Borbásii Freyn., — Boujarti Pill, et Mitterp., — Caiidolleanum Naeg., -— canum (L.) MB., — Erisithales (L.) Scop. — erucagineum DC., furiens Grsb., — Haynaldi Borb., — heterophyllum All., — pannonicum (L. fil.) Gaud., — paucifloriim Spr., — pungens Schur., — rivulare (Jacq.) Lk., — és sok keverék faj. Puha hangya-bogács. — Jurinea mollis (L.) Rclib. — (Jurina, puha bogács. — Term, r.: Fészkesek. Compositae.) — 464. kép. 40—-80 cm. Szára rendesen 1 (egész 3) fészkű; csak töve felé leveles. Levele felső lapján lekopaszodik, fonákán sűrűn fehér molyhos; széle visszagyűrött; egyszerű lándsás, vagy fésűsen hasadt, ép, keskeny hasábokkal. Fészke nagy; fészekpikkelyei gyapjasak; rövid tüskében végződő pikkelyei visszagörbülők. Virága bíborszínű. Termése bibircses. Terem napos, köves vagy homokos, míveletlen területeken, szórványosan az egész országban; főleg a dombvidéken. Az Alföld homokbuczkáin is előfordul kissé megváltozott külsővel. 5 — 6. Más honi fajok: J. macrocalathia Kocli., — transsylvanica (Spr.) Simk. Imola búzavirág. — Centaurea Jcicea L. — (Imola csiiküllő, mezei pézsmavirág. — Term, r: Fészkesek. Compositae.) — 2f. 30—100 cm. Levelei egyszerűek, lándsásak, épek, legfeljebb az alsók öblösen fogasak v. szárnyasan hasadtak, zöldek. Virágai pirosak. Fészekpikkelyei sötétbarnák, tisztán észrevehető függelékkel, mely meglehetősen lapos és a külső pikkelyeken czafatos. Termésén szőrbóbita nincsen. Terem réteken, legelőkön, gyepűk szélén az ország északnyugati határvidékén. 6—10. Magyar búzavirág. — Centaurea pannonica Heuff. — 2f. Az előbbit más rokonfajokkal együtt az Alföldön helyettesíti; hasonlít is hozzá, de ágai vékonyabbak, vesszősek és minden részében pelyhes ; továbbá pikkelyeinek függelékei nagyobbak és halványabbak, mint az előbbi fajon. Alföldünk kissé nedves, szikes v. homokos mezőin gyakori. 6—10. Fekete búzavirág. — Centaurea nigra L. — (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 55. t. 2. kép, 2f. 30—100 cm. Szára kemény, ágas. Levelei lándsásak; a felsők épek, szárölelők, az alsók kissé fűrészesek v. öblösek. A fészekpikkelyek függeléke fekete, mélyen és szárnyasan hasogatott; rojtjai még egyszer olyan nagyok, mint az ép középmező szélessége. Virágai pirosak. E növény főleg Angliában terem; a hozzá hasonló Centaureanemoralis Jord. Európa középövének nyugati vidékein tenyészik; hazánkban azonban egyik sem fordul elő. 7—8. Változó búzavirág. — Centaurea variegata Lam. — (Centaurea montana Auct. Hung, non L. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 5—60 cm. Gyökere nem gumós. Levelei épek vagy öblösen fogasak, zöldesszürkék, gyakran fehérek selymesek; felső szárlevelei lefutók. A fészekpikkelyek függeléke egyenletesen, fésűsen czafrangos; czafatjaik csaknem még egyszer akkorák, mint a fekete szegély és világos színűek. Virágai kékek, lila- vagy bíborszínűek. Terem gyepükben, sziklás helyeken az egész ország hegyvidékén. 6—7. Nagyon változó. Hazánkban a következő alakjai tenyésznek: C. axillaris Willd., — nana Baumg., — stricta W. et K., — transsylvanica Hagek. Keskenypikkeiyű búzavirág. — Centaurea stenolepis Kern. — (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 25—100 cm. Az egész növény többé-kevésbbé pókhálósán molyhos. Levelei széles tojásalakúak, kihegyezettek. Fészke tojásalakú; fészekpikkelyei, a legbelsőbbeket kivéve, lándsás-tojásdad alapból árszerűek, és tollasan szárnyas gerinczben végződnek, mely függelék 463. Vetési aszat. 464. Puha hangya-bogács.