Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XIX. Osztály: Csőporzósak. Syngenesia

168 Csőporzósak. sárgák. Terem árkokban, nedves réteken, az egész ország hegyvidékén. 7—8. Vetési aszat. — Cirsium arvense L. — (Aczat, aszott zsoltina. oszotka, zabtövis. — Term, r.: Fészkesek. Compositae.) — 463. kép. 2\. 50—120 cm. Hosszú taraczkot hajt. Kissé lefutó levelei öblösen bevagdaltak és tüskésen pillásak. Számos fészke szártetőző laza fürtben áll. A külső fészekpikkelyek tojás­alakúak, rövid elálló tüskékkel. A virágok halvány-pirosak vagy lilaszinűek. A bóbita el virít ás után a pártánál sokkal hosszabb. Egy­egy növényen vagy a porzók, vagy a bibék szoktak elsatnyulni és a mennyiben főleg gyö­kérsarjak útján szaporo­dik, csoportosan jelenik meg és nagyobb terüle­teken gyakranvagy csak porzós, vagy csak ter­mős példányokat lehet találni. Terem parlagokon, vetésben, általában mívelt talajon az egész ország­ban és nehezen irtható, káros gyom. 7—10. Más honi fajok: C. Borbásii Freyn., — Bou­jarti Pill, et Mitterp., — Caiidolleanum Naeg., -— canum (L.) MB., — Erisithales (L.) Scop. — erucagineum DC., ­furiens Grsb., — Hay­naldi Borb., — hetero­phyllum All., — panno­nicum (L. fil.) Gaud., — paucifloriim Spr., — pun­gens Schur., — rivulare (Jacq.) Lk., — és sok keverék faj. Puha hangya-bo­gács. — Jurinea mollis (L.) Rclib. — (Jurina, puha bogács. — Term, r.: Fészkesek. Compo­sitae.) — 464. kép. 40—-80 cm. Szára rendesen 1 (egész 3) fészkű; csak töve felé leveles. Levele felső lapján lekopaszodik, fonákán sűrűn fehér molyhos; széle visszagyűrött; egyszerű lándsás, vagy fésűsen hasadt, ép, kes­keny hasábokkal. Fészke nagy; fészekpikkelyei gyapjasak; rövid tüskében végződő pikkelyei visszagörbülők. Virága bíborszínű. Termése bibir­cses. Terem napos, köves vagy homokos, mívelet­len területeken, szórványosan az egész országban; főleg a dombvidéken. Az Alföld homokbuczkáin is előfordul kissé megváltozott külsővel. 5 — 6. Más honi fajok: J. macrocalathia Kocli., — transsylvanica (Spr.) Simk. Imola búzavirág. — Centaurea Jcicea L. — (Imola csiiküllő, mezei pézsmavirág. — Term, r: Fészkesek. Compositae.) — 2f. 30—100 cm. Le­velei egyszerűek, lándsásak, épek, legfeljebb az alsók öblösen fogasak v. szárnyasan hasadtak, zöldek. Virágai pirosak. Fészekpikkelyei sötétbar­nák, tisztán észrevehető függelékkel, mely meg­lehetősen lapos és a külső pikkelyeken czafatos. Termésén szőrbóbita nincsen. Terem réteken, legelőkön, gyepűk szélén az ország északnyugati határvidékén. 6—10. Magyar búzavirág. — Centaurea pannonica Heuff. — 2f. Az előbbit más rokonfajokkal együtt az Alföldön helyettesíti; hasonlít is hozzá, de ágai vékonyabbak, vesszősek és minden részében pely­hes ; továbbá pikkelyeinek függelékei nagyobbak és halványabbak, mint az előbbi fajon. Alföl­dünk kissé nedves, szikes v. homokos mezőin gyakori. 6—10. Fekete búzavirág. — Centaurea nigra L. — (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 55. t. 2. kép, 2f. 30—100 cm. Szára kemény, ágas. Levelei lándsásak; a felsők épek, szárölelők, az alsók kissé fűrészesek v. öblösek. A fészekpik­kelyek függeléke fekete, mélyen és szárnyasan hasogatott; rojtjai még egyszer olyan nagyok, mint az ép középmező szélessége. Virágai piro­sak. E növény főleg Angliában terem; a hozzá hasonló Centaureanemoralis Jord. Európa közép­övének nyugati vidékein tenyészik; hazánkban azonban egyik sem fordul elő. 7—8. Változó búzavirág. — Centaurea variegata Lam. — (Centaurea montana Auct. Hung, non L. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 5—60 cm. Gyökere nem gumós. Levelei épek vagy öblösen fogasak, zöldesszürkék, gyakran fehérek selymesek; felső szárlevelei lefutók. A fészekpikkelyek függeléke egyenletesen, fésű­sen czafrangos; czafatjaik csaknem még egyszer akkorák, mint a fekete szegély és világos szí­nűek. Virágai kékek, lila- vagy bíborszínűek. Te­rem gyepükben, sziklás helyeken az egész ország hegyvidékén. 6—7. Nagyon változó. Hazánkban a következő alakjai tenyésznek: C. axillaris Willd., — nana Baumg., — stricta W. et K., — transsylvanica Hagek. Keskenypikkeiyű búzavirág. — Centaurea stenolepis Kern. — (Term. r.: Fészkesek. Com­positae.) — 25—100 cm. Az egész növény többé-kevésbbé pókhálósán molyhos. Levelei szé­les tojásalakúak, kihegyezettek. Fészke tojás­alakú; fészekpikkelyei, a legbelsőbbeket kivéve, lándsás-tojásdad alapból árszerűek, és tollasan szárnyas gerinczben végződnek, mely függelék 463. Vetési aszat. 464. Puha hangya-bogács.

Next

/
Oldalképek
Tartalom