Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

III. Osztály: Háromporzósak. Triandria

8 Baromporzósak. hosszú, mint a szár. Virága sárga, külső lepel sallangjai szakállosak és főleg e szakáll, kis termete, keskeny levelei különböztetik meg a sás nősziromtól. Terem csoportosan az Alföld homokbuczkáin. Másutt csak elvétve és szálanként, pld. a Balaton vidékén, a tordai hasadékban stb. 4—5. Apró nőszirom. — Iris pumila L. — (Leányka nőszirom, leányliliom. — Term. r.: Nősziromfélék. Iridaceae.) — 2\. 5 —10 cm. Szára a tőleveleknél rendszerint rövidebb, egyvirágú; leplének csöve megnyúlt. Virága leginkább sötétviola, ritkán halványkék vagy halványsárga; külső sallangjai szakállasak. Terem napos, sziklás, főleg mészköves helyeken az északi megyék kivételével az ország dombvidékén, helyenként az Alföld homokbuczkáin is. 4. Kedves kerti növény, melyet különösen szegélynek (temetőben is) ültetnek. Pompás nőszirom. — Iris germanica L. — (Ékes-, v. német kardliliom. — Term. r.: Nősziromfélék. Iridaceae.) — 24.. 30—90 cm. Szára többvirágú és tőleveleinél jóval hosszabb. Murvái virágzáskor felül hártyásak. Virágai nagyok, a sallangjai 8—10 cm h.; a külsők sötét-kékes violaszínűek, a belsők világosabbak. Illata nem erős, de kellemes. 5—6. Elterjedt kerti virág. Húsos tőkéje az I. paliida ham. és florentina L. tőkéjével együtt az ibolya- v. viola-gyökeret szolgáltatja, melyet főleg fogporba, és csecsemőknek rágásra használnak. Más honi fajok: I. caespitosaPall., — furcata MB., — humilis MB., — liungarica W. et K., — leucographa Kern., — Reichenbachii Heuff., — sibirica L.. — spuria L., — subbarbata Joó, — variegata L. Magyar sáfrány. — Crocus Heuffelianus Herbert. — (Heuffel sáfránya, kikeleti-, tavasziv. vadsáfrány. — Term. r.: Nősziromfélék. Iridaceae.) — 3. t. 1. I. 4. 10—20 cm. Gumója mogyoró-nagyságú; héjának rostjai hajszálszerűek. Levele keskeny, szálas, tövén több hártyás hüvelylyel körülvéve. Virága tölcsérszerű, sötétliláskék, ritkán fehér vagy fehér alapon kéken csíkolt. Egy murvájú. A párta torka csupasz. A bibe háromosztatú, fésűsen kiszélesedő függelékekkel, melyek a porzóknál hosszabbak. Terem hegyi réteken a Kárpátokban mindenütt. 3—5. Pompás sáfrány. — Crocus banaticus Gay — (Bánsági v. őszi sáfrány, kikerics. — C. iridifiorus Heuff. — Term. r.: Nősziromfélék, Iridaceae.) — 15—25 cm. Két murvájú. Virága nagyobb és élénk lilaszínű; külső sallangjai sokkal nagyobbak, mint a belsők. Terem hazánk délkeleti hegyvidékén. Legnyugotibb termőhelyei: Bihar, Arad és Krassó-Szörény vármegye. 8—10. Tarka sáfrány. — Crocus reticidatus. Stev. (C. variegatus Hoppe. — Term. r.: Nősziromfélék, Iridaceae.) — 24.. 10—20 cm. Gumója igen erős czérnaszerű, rozsdaveres, hurkolt rostokkal van 18. Fűszeres sáfrány. borítva. Virága halványkék; külső lepelsallangja 3—5, sötétlila-színű csíkkal. Terem a NagyAlföldet környékező dombvidék déli felében, helyenként az Alföld homokbuczkáin is. 3—4. Fűszeres sáfrány. — Crocus officinalis L. (Bécsi, jóféle, valódi sáfrány.) — 18. lép. 2\. 8—30. Gumói diónagyságúak. Keskeny, szálas levelei a virágokkal együtt jelennek meg, és rendszerint túlemelkednek rajtok. Három bibéje hoszszú, tölcséresen begöngyölődött. Ázsiából származik és régen nagyban termesztették. Bibeszála és 3 bibéje adja azt az illatos fűszert, melyet levesbe, kalácsba tesznek, és a liqueurgyárosok és czukrászok festéknek használnak. Mint gyógyszer elavult; a gazdag mohamedánok a Mekkába szállítandó tetemeket szagosítják vele és megtörténik, hogy az e czélra használt sáfrányt füszeriil importálják. Hazánkban jelenleg alig termesztik. 9—10. A görögországi aranyszín sárga Crocus aureus SibtJi. et Sm. csinos, korán nyíló kerti virág. Más honi fajok: C. albiflorus Kit., — moesiacus Ker. C) A virágtakaró vagij egészen hiányzik, vagy csak szőrök alakjában van meg; a virágok pelyvaszeríí murvák hónaljában vannak. a) A virágok sokvirágú, oldalt összenyomott lcalászkákban. Sárgálló palka. — Cyperus flavescens I. — (Sárguló iszapsás. — Term. 1*.: Sásfélék. Cyperaceae). — 19. lép. 0. 5—-25 cm. Szára háromszögletű. Levelei a szárnál rövidebbek, keskenyszálasak; számuk többnyire kettő, de hiányzanak is; vályúsak. A virágzatot 2—3 nagy, zöld murva támasztja ; mind vízszintesen, esetleg lefelé álló. Füzérkéi 7—12 mm h. 3 mm. sz. Pelyvaszerü murvái sárgásak 2—2'5 mm h. Van 2 bibéje. Termése visszásán tojásalakú, kétélű, félakkora mint a pelyvája. Terem vizenyős homokon, agyagos, árvizes helyeken, a legészakibb vármegyék kivételével az egész országban. 8—9. 19. Sárgálló palka.