Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

III. Osztály: Háromporzósak. Triandria

Háromporzósak. 9 Magyar palka. — Cyperus pannonicus Jacq. — (Bogár-palka. — Term. r.: Sásfélék, Cyperaceae.) — ©. 3—30. Szára 1 levelű v. leveletlen. A 2 (3) murva közül egyik nagyobb és a szár folytatásának irányában áll, ezért a virágzat oldalt állónak látszik. A murvaszerü pelyvák 2 mm koszszűak, zöldek, 2 rozsdaszínű ponttal tarkázva. Yan 2 bibéje. A termés egyik oldala lapos, a másik domború. Terem hazánk összes szikesein, vízállások, tócsák körül. 8—10. Barna palka. — Cyperus fuscus L. — (Term. r.: Sásfélék. Cyperaceae.) — 20. Jcép. ©. 5 — 25. Szára háromélű. Füzére 3—6 mm. h., 1—1"5 mm. sz. Murvái sötétbarnák, középen zöld csíkkal. Yan 3 bibéje. Termése háromszögletű. Terem ugyanott, a hol a sárgálló palka. 7—9. Csomós palka. — Cyperus glomeratus L. •— (ízeit sás. — Term, r.: Sásfélék. Cyperaceae.) — 2f. 10—100. Róka- v. rozsdaszinveres kalászkái csomóban állanak. Murvái igen hosszúak. Terem árkok mentén, árvizes, főleg homokos helyeken, az ország déli felében. 8—10. Más honi fajok: C. glaber L— longus L. (olasz káka), — serotinus Rottb. b) A fiizérkék kevés virágúak, oldalt összenyomottak. 1—6 lepelsertévei. Kormos csáté. — ScJioenus nigricans L. — (Term. r.: Sásfélék. Cyperaceae.) — 21. Jcép. i[. 15—40. Szára hengeres, még egyszer akkora mint szálas levelei. Virágzata 5—10 füzérkéből áll; a murvák száma 2, melyek közül az egyik még egyszer akkora mint a virágzat, a másik kisebb. Terem mocsaras, tőzeges helyeken szórványosan az egész országban, rendszerint csoportosan. Más honi faj: S. ferrugineus L. 20. Barna palka. 21. Kormos csáté. Hoffmann: Növényország. c) A füzévkélc tojásalakúak ; a virág leple többnyire 6 érdes serteí>öl áll, melyek a pelyvaszerü murváknál rövidebbek. Árva káka. — Scirpus palustris L. (Helyesebben : Heleocharis p. (L.)R. Br. — Csír-káka. — Term. r.: Sásfélék. Cyperaceae.) — 22. Jcép. 2\.. 10—60. Csaknem fás tőkéje számos taraczkot hajt. Szára hengeres, végén egyetlenegy fűzérkével. Pelyvaszerü murvái tojásdadok, barnák, fehér hártyás szegélylyel és zöld középcsíkkal. Yan 2 bibéje. Terem mocsaras helyeken, árkok mentén az egész országban. 6—8. Tavi káka. — Scirpus lacustris L. — (Csuhu. — Term. r.: Sásfélék. Cyperaceae.) — 3. t. 2. Jc. 2f. 80 — 300. Csaknem fás tőkéje több méterre kúszó taraczkokat hajt, melyekből számos szár nő ki a talaj felszínére. A szár vastagsága tövön 1'5 cm átmérőjű is lehet; fűszinzöld, hengeres és laza béllel van kitöltve. Tövét számos levélhüvely burkolja, melyek közül legfeljebb a felsőnek van 10—15 cm h. lemeze. Murvalevele látszólag a szár folytatását képezi, ezért 3 — 5 csomós füzérkéje oldalt áll. A pelyvaszerü murvák csúcsa kivájt, középen szálkahegygyel. Terem ártereken, árkok mentén, állandó mocsarakban az egész országban. 6—7. Csomagolásra és fonómunkákra alkalmazzák. Igen csinos szakgatókat és kosarakat készítenek belőle. Erdei káka. — Scirpus sylvaticus L. — (Term. r.: Sásfélék. Cyperaceae.) — 23. Jcép. 2\. 60—125. Szára csöves és leveles. Levelei széles-szálasok (8—12 mm.) Fűzérkéi aprók, 2—5 mm h., a virágzat alatt több nagy, levélalakú murva látható. A pelyvaszerü murvák hegyesek. Terem hegyvidéki erdők vizenyős laposain, forrásos helyein az egész országban. 6 — 7. Szürke káka. — Scirpus HoloscJioenus L. — (Csuhu-csáté v. csátéforma káka. — Term. r.: Sásfélék. Cy22. Árva káka. 23. Erdei káka. 2