Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

II. Osztály: Kétporzósak. Diandria

Kétporzósak. 3 — Term. r.: Olajfafélék. Oleaceae.) — 1. t. 3. k. "b. 3 —.7 m. Hajtásai merevek, vesszősek és látszólag villásan elágazók. Levelei tojásalakúak, szivesek, kihegyzettek, épszélűek. Virágai 15 mm. hosszúak és gazdag virágú fürtben állanak; pártájak csöves, tányérformán kiszélesedő karimája 4-felé bemetszett, lila, kék v. fehér. Terem hazánk délkeleti vidékein, főleg Krassó-Szörény vármegye déli részeiben. 5. Szép és kellemes illatú virágaiért számos fajtában ültetik ; összes díszcserjéink között ez a legelterjedtebb és legkedvesebb. Fája esztergályozható. Jósika orgona. — Syringa JosiJcaea Jacq. fii. — 1). 2*5—4 m. Hajtása, mirigyszőröktől sűrűn pelyhes, apró csészéje lehet meztelen is. Levelei rövid nyelűek, tövön kerekítettek vagy ékalakuak, inkább hosszúkásak és visszájukon aprón pelyhesek. Különben előbbinél gyérebb, hosszúra nyúlt virágzata az új leveles hajtás végén fejlődik, ezért az előbbinél később is virágzik. Pártája 17 —18 mm., karimája felé egyenletesen tágul, és 4-felé metszett rövidebb karimája rézsút felálló. Illata nem oly kellemes, mint az előbbi fajé. Terem hegyvidékek sziklás, nyirkos, többnyire nehezen megközelíthető helyein hazánk északkeleti és délkeleti részeiben, mint hazánk benszülött ritkasága: Délkeleti Erczhegység,. Biharhegység, Ung, Bereg és Máramaros vármegyékben. Ujabban ültetik is. 5—6. Kertekbe ültetik még. főleg a Perzsiából származó Syringa persica L.-t és a S. dubia Fers.-t. b) Fák szárnyas levelekkel. Közönséges kőris. — Fraxinus excelsior L. — (Büdös kőrösfa, sebfa. — Term. r.: Olajfafélék. Oleaceae.) — 1. t. 4. k. 1). 18—36 m. Rügyei feketék, bársonyosak. Levelének 9—13 levélkéje majdnem nyeletlen; mind hosszúkás, lándsásan kihegyzett, aprón fűrészes. Virágai a levelek előtt jelennek meg. Lehetnek csak porzósak vagy csak termők, vagy porzósak és termők. A porzós virágok tömöttebb, apróbb virágzatban fejlődnek. Virágtakarója egyiknek sincsen. Termése csúcsán szárnyas, lándsás. Terem nedves erdőkben, folyók, patakok mentén az egész országban. Ültetik is. Fája asztalos, esztergályos és kocsigyártó munkára nagyon alkalmas. 3 — 5. Virágos kőris. — Fraxinus Ornus L. — (Manna kőris, vad kőrös.) — 1). 9 m. Rügyei szürkék, molyhosak. Nyeles levélkéinek száma csak 7 — 9. Virágai a levekkel együtt jelennek meg. Virágzata sokvirágú, kúpalakú. Virágai illatosak, csészéjök zöldes, a 2—4 szirom hosszúkás lándsás, sárgás-fehér. Termése csúcsán szárnyas. Terem főleg az Alföldet környező mészkődombokon. 5 — 6. Fája az előbbiénél fehérebb és keményebb. A rajta ejtett sebekből, kivált a melegebb vidékeken — a manna kabócza szúrása következtében is — a »mannaezukor« szivárog, mely orvosságul szolgál. Kedvelt díszcserjék a khinai ForsytJna viridissima Lindl, és suspensa Vahl. Leveleiknek feslése előtt nyilnak sárga, négymetszetű virágaik. Az előbbinek ágai felfelé állók, levelei egyszerűek. o) Lágyszárú növények. Pártájok felső állású. Közönséges varázslófü. Circaea lutetiana />. — (Varázsfű, varázsló szirompár, ördögüzőfű, üvegfű. — Term. r.: Ligetszépefélék. Oenotheraceae). — 1.t. 1. k. 2j.. 25—50 cm. Levelei tojásdadok, néha kissé szivesek, szélök aprón fogazott. A virág-kocsányok hátragörbülők, murvátlanok. Pártája akkora, mint a csésze, pirosló, végre fehér. Termése visszásán tojásdad, horgosán sertés, két üregű. Terem erdőkben az ország hegyes és dombos vidékén. 6 — 8. Más honi fajok : C. alpina L., — intermedia Ehrli. d) Lágyszárú növények. Pártájok alsó állású, virágjok magános; termésök tokocska. Közönséges hízóka. — Finguicula vulgaris Lj. — (Kövérke, mocsári kövérfü. — Term. r.: Renczefélék. Utriculariaceae.) —* 5. kép. 2\. 5 — 15 cm. Húsos nyeletlen levelei rózsában állnak, tojásalakúak vagy keriilékesek, csúcsuk lekerekített, szélük felgöngyölődött; zsírfényűek és mirigyektől ragadósak. 1 — 3, ritkán több tőkocsányt hajt, s mindenik végén magános, kékeslila sarkantyús virág fejlődik. Terem tőzeges, mohos, vizenyős hegyi réteken mindig csoportosan, hazánk északi és keleti magasabb hegyvidékén. 5 — 6. A levelekre szálló apró rovarok odaragadnak, megfogódznak és 2—3 napig ily helyzetben maradva meg is emésztődnek, húsevő. Más honi faj: P. alpina L. Orvosi csikorka. — Gratiola officinalis L. — (Innyujtófű,. Isten kegyelme, kegyelemfű, réti csikorgófű. — Term. r.: Tátogatok. Scrophulariaceae.) — 1. t. o. k. 24. 8—30 cm. Tőkéje terjedő, ágas; szára felálló, rendszerint ágatlan, felső részében négyélű. Levelei lándsásak, nyeletlenek, fűrészesek, esetleg — kivált az alsók — épélűek. Virágai a levelek hónaljában; a párta 1*