Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

II. Osztály: Kétporzósak. Diandria

Háromporzósak. 34 6. Borostyánlevelü verónika kékek. Termés üregei 1 csöve élénk sárga, hátsó oldalán barnás, karimája fehér v. vöröslila. Terem árkok mentén, vizenyős réteken az egész országban. Mérges. Helyenként házi orvosságul szolgál. 6—8. Borostyánlevelű verónika. — Veronica hederaefolia L. — (Parlagi szigorál. — Term, r.: Tátogatok. Scrophulariaceae.) — 6. kép. ©, 0.10 30 cm. Lecsepiilt szára apró szőrű. Levelei rövid nyelűek, kerekdedek v- hosszúkás tojásdadok ; kissé szívesek s 3—7, többnyire 5 karéjúak. A középső karéj a legnagyobb. Csészéjének sallangjai szives alapúak, kihegyzettek és szegletesen összeállók. Virágai aprók, halvány-2 magvúak. Terem parlag- és mívelt talajon az egész országban. 3—5. Mezei verónika. — Veronica Persica Poir. — (V. agrestis Auct. Hung.,— Term.r.: Tátogatok, Scrophulariaceae.) — 7. Jcép. ©, ©. 6—30 cm. Szára heverő, virágzó ágai és a szár vége fölemelkedő. Virágkocsányai hosszabbak mint a levél (az ábrán az alsó ág jellemzőbb) ; csésze-sallangjai tojásdadok, a termésnél hoszszabbak, A párta átmérője 8 —10 mm., égszínkék ; a termés szélesebb, mint hosszú, szőrös v. kopasz, reczés erű, két karéjú és karéjai élükön összenyomottak. Minden üregben van 5—8 mag. Terem parlagokon, kertekben az egész országban. 2—10. Városi verónika. — Veronica polita Fr. — (Term. r.: Tátogatok, Scrophulariaceae.) — ©, ©. 7 — 30 cm. Az előbbitől főleg abban különbözik, hogy kocsányai a leveleknél legfeljebb valamivel hosszabbak, csészesallangjai szélesebbek, széleikkel még az érett termésen is fedik egymást. Termése egészben fölfúvódott, széle nem lapított, üregei 4 — 14 magvúak. Virága sötétkék, ritkán fehér. Terem mívelt talajon az egész országban. 4 —10. e) Lágyszárú növények; a virágok csoportosan állanak. Orvosi verónika. — Veronica officinalis L. — (Dicső v. dicsőségesfű, drága jó, erdei zsálya, 7. Mezei verónika. 1 patikai szigoráll, sarlófű — Term. r.: Tátogatok, Scrophulariaceae.) — 2. t. 1. k. 2\. 15 — 30 cm. Csomóin gyökerező szára földre csepült; szőröktől érdes. Levelei rövid nyelűek, visszás tojásdadok, fűrészesek és szőrösek. Virágfürtjei tömöttek ; pártája világoskék sötéten erezve v. fehér. A termés 3-szögűen visszásán tojásalakú, hegyén tompán kivágott és kocsányánál hosszabb. Terem legelőkön, erdők szélén az ország valamennyi hegyvidékén, még a legmagasabb havasokon is. 6 — 8. Osztörűs verónika. — Veronica Chamaedrys L. — (Fattyú- v. cserszigoráll, ördögcsíptefü. — Term. r.: Tátogatok, ^ Scrophulariaceae.) — £ 8. kép. 2\. 15—45 cm. jly Ő§L Szárának tagjai átelle- , , -^r nesen, vagyis ösztörűsen szőrösek. Levelei kerek- \T dedek v. hosszúkás tojásdadok; ülők, ritkán Hl/ rövid nyelűek; szélük "H vwfx^ dM^'J* csipkésen fürészes. Ko- \ ^^égx r csánya hosszabb a mur- ^^^Cpvy valevélnél. Pártája égszínkék, sötétebb erek- (T kel; alsó karéja fehéres. 8. ösztörűs verónika. Termése a csészénél kisebb, háromszögűén visszásán szívalakú. Terem száraz mezőkön, utak mentén, cserjésekben az egész országban. 4—6. Gyakran .őszszel újra virit. Derécze verónika. — Veronica Beccabiinga L. — (Vízi pólé, vízi v. téli saláta, vízi derécze. — A Term. r. : Tátogatok, | Scrophulariaceae.) — W LJiy 9. lcép. 4. 15 — 60 cm. Töve lecsepűlt, csomóin V^ gyökerező. Szára henge- I/ res, húsos. Levelei rövid- •• •'• nyelűek, kerülékesek v. f^N^ífv^ hosszúkásak, aprón fű- (fl\ részesek vagy csaknem y/y^C > épek; csúcsukon tompítottak. Laza fürtjei a krPy^/'C levelek hónaljában állanak. Virágai égszínké- " JA^ kek, ritkán fehérek. Ter- • mése kerekded, fölfuvó- 9. Derécze verónika. dott. Az egész növény kopasz. Terem vízparton, nedves réteken az egész országban. Helyenként salátának eszik. 5—9. Pólé verónika. — Veronica Anagallis L. — (Vízi pólé. — Term. r.: Tátogatok, Scrophulariaceae.) — 10. kép. 2\. 15—50 cm. Húsos szára alsó részében gyökerező, csaknem 4-élű. Levelei hosszúkásak, kissé fűrészesek és hegyesek.