Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XIII. Osztály: Sokporzósak. Polyandria

108 Kétfó'porzósak. héreszöld. Szárlevelei szárölelők. Szirmai nagyok és különböző színűek. Toktermése gömbölyű vagy tojás alakú, kopasz; bibeszála nincs; bibekorongja 10—15-sugarú. Olajtartalmú magja kedvéért tenyésztik, de virágnak is ültetik, különösen teljes fajtáját. 6—8. Az éretlen mák fej beszárított nedve opium néven erős méreg és gyógyszer. Belőle készítik a morphiumot is. A méhek a mák virágát nagyon látogatják, sok virágport gyűjtenek belőle. Más honi fajok: P. alpinum L., — pyrenaicum L. B) A párta 5—10-szirmú. Nagylevelű hársfa. — Tiliaplatyphylla Scop. — (Nagylevelű száldok-, zoldok- vagy szódokfa. — T. grandifolia Ehrh. — Term. r.: Hársfafélék. Tiliaceae.) — 304. kép. f). 35 m. Levelének mindkét lapja egyformán zöld; fonáka puhaszőrű, a főér zűgai fehérszakálasak. Csüngő bogernyői 2—5-virágúak. Szirmai sárgák. Bibeszála kopasz. Terméskéje 4—5-bordájú, kemény, könnyen össze nem roppantható. Vadon terem hazánk kivált déli felének hegyvidékén. Mindenütt ültetik. Nagyon változó. 6. Kislevelű hársfa. — Tilia cordata Mill. — (Tilia parvifolia Ehrh. — Term. r.: Hársfafélék. Tiliaceae.) — $.25 m. Levele az előbbi fajénál sokkal kisebb, mindkét lapján kopasz, visszáján kékeszöld és az érzúgokban rozsdavörös szakálla van. Felfelé álló bogernyője 5—11-virágű. Szirmai sárgák. Termése gyöngén bordázott, héja vékony és könnyen összeroppantható. Később is virít, mint az előbbi faj. Tenyészik hegyvidéki erdeinkben ; sok helyt ültetik. 7. Ezüstlevelű hársfa. — Tilia tomentosa Möncli. — (Fehér vagy molyhos szódok. — Tilia alba W. et K.. T. argentea Desf., T. pannonica J acq. — Term. r.: Hársfafélék. Tiliaceae.) — 20—25. m. Leveleinek a felszíne csaknem kopasz, fonákuk azonban csillagszőröktől sűrűn molyhos; szakálluk nincs. A kocsányok, levélnyelek és rügyek is molyhosak. Bogernyője kevésvirágú. Az 5 szirmon belül van még 5 kisebb, porzókból alakult mellékszirom. Több (50—70) porzója is van, mint az előbbieknek. Termése kemény, molyhos. Terem hazánk déli felének hegyvidékén, főleg dél-keleten; helyenként "északabbra terjed, néhol pedig elmarad, 304. Nagylevelű hársfa. pl. a Királyhágón túli rész északkeleti területén. Sok helyt ültetik. 7. Minden hársfa szép és utczákon, ligetekben becses. Virága kellemes illattal tölti meg a levegőt, sűrű koronája árnyékot nyújt, fája faragásra alkalmas, kötőháncsot szolgáltat. Virága sok jóízű mézet terem és izzasztó teának is alkalmas. A hazai számos faj és keverékfaj közül csak a következőket említjük: T. budensis Borb., — cordifolia Bess., — corylifolia Host., — flava Wolny, — Frivaldszkyanorum Borb., — Gizellae Borb., — Haynaldiana Simk., — Hazslinszkyana Borb., — hegyesensis Simk., — Jurámjiana Simk.,— mutabilis Host, — obliqua Host, —

pallida Wierzb., — praecox Host, — Richteri Borb., — rubra DC., — spectabilis Host, — sublanata Simk., — idmifolia Scop., — virescens Spach. Közönséges tetemtoldó. — Helianthemum chamaecistus Mill. — (Naprózsika, Sz. Erzsébetvirágocska, szuhar. — H. vulgare Gaertn. — Term. r.: Szuharfélék. Cistaceae.) — 34. t. 4. kép. 2\. 10—30 cm. Szára lecsepült vagy felegyenesedő. Átellenesen álló levelei kerülékesek, tompahegyűek, visszájokon fehér molyhosak. A szürkén pelyhes belső csészeleveleknek gyakran szőrüstökük van. Virága sárga. Terem köves, gyepes helyeken, még pedig inkább hazánk déli felének a hegyvidékén. 5—8. Hangalevelű tetem toldó. — Helianthemum Fumana (L.) Mill. — (Kacskörös naprózsa, tűlevelű tetemtoldó. — Fumana procumbens (Dun.) Gren. et Godr. — Term. r.: Szuharfélék. Cistaceae.) — 2\. 10—20 cm. Szára lecsepült, odasimuló rövid szőröktől érdes. Váltakozva álló levelei keskenyek, rendszerint csak 1 mm. szélesek és kissé pillásak. Virágai a levelek hónaljából egyenként fejlődnek. Belső csészelevelei széles tojásalakúak; kissé pillásak. Szirmai sárgák. Külső porzószálai elsatnyultak, meddők és kigyódzók vagy korbácsszerűek. Terem szikár, sziklás dombokon, homokbuczkákon; a hazai homokpuszták jellemző apró cserjéje, noha idegen, a Földközi-tenger mellékéről ide származott növény. 5—9. Más honi fajok: H. alpestre (Jacq.) Dun., — canum (L.) Dun., — glabrum (Koch) Fritsch, — obscurum Pers., — rupifragum Kern. C) A párta sok, több mint Í0 szirmú. Fehér tündérrózsa. — Nymphaea alba L. — (Bubojka, vizi fehér nimfa, vízitök, liliomrózsa, vízileány. — Term. r.: Tündérrózsafélék. Nymphaeaceae.) — 34. t. 5. kép. 2\. Első levelei háromszögűek, nyilasak; a viz színén uszó hosszú nyelű, fejlett levelei 1 — 3 dm. átmérőjűek, kerekdedek és bőrneműek. A csésze 4-levelű. Szá-