Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XIII. Osztály: Sokporzósak. Polyandria

Kétfőporzósak. 109 mos szirma fehér, húsos, a külsők hosszabbak, mint a csészelevelek. A magház egészen a bibéig meg van rakva porzókkal. A bibekorong 10—20 sugarű. Termése csaknem gömbölyű. Terem mélyebb álló vizekben, főleg folyók holt ágaiban, így különösen a Duna és Tisza környékén. 6 — 9. Hévvízi tündérrózsa. — Nymphaea Lotus Jj. — (Melegvízi nimfa. — Nymphaea thermalis DC. — Term. r.: Tündérrózsafélék. Nymphaeaceae.) — Levele tulajdonképen háromféle. Első levelei alámerültek, keskeny 3-szögűek, illetőleg nyilasak, élénken emlékeztetnek a sóska leveleire. A víz szinén úszó fiatal levelei csaknem épek, a kifejlődöttek pedig öblösen és hegyesen fogasok, nagyok (3—4 dm.) és felszínükön fényesek, fonákukon lilásak. Virága fehér; az alsó szirmok alól kevéssé rózsaszínűek; a porzók sárgák. Ökölnyi termésében tömérdek apró mákszemhez hasonló mag van. Hazája Kelet-India és Egyptom. Nincs még teljesen megfejtve, miként került hazánkba. Többek szerint nem ősidőktől itt termő külön faj, hanem Indiából, esetleg Afrikán keresztül ide plántált, vagy madaraktól behurczolt növényünk. Régen tenyészik a biharvármegyei Püspök-fürdő hévvizében ; innen ültették Budapest és Keszthely meleg vizeibe. Hazánk kiváló érdekessége. 5—9. Sárga vízitök. •— Nuphar luteum (L.) Sm. — (Békaliliom, habrózsa, tórózsa, nofár, sárga nimfa, tavi rózsa, tőkincs, tökincs, vízi mák. — Term. r.: Tündérrózsafélék. Nymphaeaceae.) —34. t. 6. kép. 2\. Levelei a víz színén úsznak, liosszúnyelűek, nagyok, kerülékesek, bőrneműek, alapjuk szíves. Csészéje 5-levelű, levelei 2 — 3 cm. nagyok és sárgák. A szirmok legfeljebb félakkorák, rendesen azonban még sokkal kisebbek; szintén sárgák; hátsó lapjokon mézfejtő van. A bibekorong 10—20-sugarú; sugarai a középen kimélyített és épszélű korong határa táján elmosódottak. Terem 0'5—1 m. mélységű álló vizekben, folyók holt ágaiban, szórványosan mindenütt, a hol a vidék tenyészetét megengedi. 6-9. Más honi faj: N. sericeum Láng. E rendbe sorolhatók: az Actaea valamint a Delphinium fajok. (XIII. 0. 2. r.) 2. rend: Kevésbibeszálúak. Di-Pentagynia. A bibeszálak száma 2 — 5. A) A párta kéloldalúan részarányos (zygomorphj. Közönséges szarkaláb. — Delphinium Consolida L. — (Királyvirág, sarkantyú fű, sarkasfű, mezei sarkvirág. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 35. t. 1. kép. ©. ©• 15—50 cm. Szára terebélyesen ágas. Levelei 2—3-osztatúak sallangjaik keskenyek. Kocsányai hosszúak. Virágai sarkantyúsak, még pedig a párta sarkantyúja a szintén színes csésze sarkantyújába van bujtatva. Hirtelen kihegyesedő, hosszú bibeszálban végződő tüszőtermése kopasz és magános. Virága sötétkék, ritkán rózsaszínű vagy fehér. Terem vetés közt az egész ország ban. 5—9. Keletvidéki szarkaláb. — Delphinium orientate Gay. — (Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — ©. 20—60 cm. Egyszerű- vagy kevéságú szára hosszú virágfürtben végződik. Ágai, valamint rövid kocsányai felállók. Virága nagyobb, mint az előbbi fajé, és ibolyaszínű. Tüszője szőrös, tövén mirigyes, rövid bibe szálába hirtelen kihegyesedő. Terem vetés közt hazánk déli felében; még pedig nagy mennyiségben a Maros és Duna között, a nyugati határon már csak elvétve és szálanként. E szép növény kertbe is ültethető. 6—9. Elterjedt kerti szarkaláb a D. Ajacis L., mely Fiume mellett el is vadul. Más honi fajok: D. alpinum W. et K., — elatum L., — fissum W. et K., — intermedium Ait., — montanum DC., — oxysepalum Borb. et Pax. Katika sisakvirág. — Aconitum Napéllus LJ. — (Csuklyafű, ebrontófű, erdei vaduborka, farkasbab, farkasméregfű vagy farkasfű, farkasölőfű vagy farkasrépa, katika répája, kék sarkantyú vagy kék tetűfű, méregfű, oroszlánszáj, sisakfű, tetűrontó. —• Term.r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 305. kép. 2\. 45—120 cm. Tőkéje két répaszerű gumóból áll. Levele tenyeresen osztott,szeletei 3-osztatúak vagy szárnyasán hasadtak. A virágzati tengely és a kocsányok szőrösek. Csészeleveleisziromszerűek, sötét liláskékek; a felső sisakalakú és körülbelül olyan magas, mint széles. Szirmai a sisakon belül vannak, szálasok, tetejökön mézfejtővel, melynek sarkantyúja kissé görbe. Terem magas hegyek és havasok forrásos, köves, gyepes helyein hazánk északi részében. Mérges gyógy! növény. 6—9. 305. Katika sisakvirág.