Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

11.6. Csákberény: Bucka, dolomitgyep, 2003. VII. 8, KCs.; Csákberény: Bucka, dolomitgyep, talajcsapdázás, 2003. IX. 23, KCs.; Csákberény: Bucka, lejtösztyepp, talajcsapdázás, 2003. V. 27, 2003. IX. 23, KCs.; Csákberény: Bucka, sziklagyep, talajcsapdázás, 2003. V. 27, 2003. IX. 23-XII. 14, KCs.; Csákberény: Bucka, sztyepp, talajcsapdázás, 2003. V. 27, KCs. Elterjedése a Kárpát-medencében kevéssé ismert, korábban közzétett adatai ugyanis részben megbízhatatlanok. Horvátországban és Magyarországon bizonyosan előfordul, és talán a Bánságban, illetve Erdély déli részén is megtalálható. Hazánkban a Dunántúl hegyvidékeiről (Kőszegi-hegység, Bakony) ismert, de vannak hitelesnek tünő (bár igen régi) adataink az Alföld déli részéről (Hajós, Kalocsa) is. Előkerülésére a Dél-Dunántúl hegy- és dombvidékein is számíthatunk. Elsősorban az alacsonyabb hegyvidék és a dombvidék meleg, száraz lejtőinek lakója, úgy tűnik azonban, hogy helyenként a síkságra is leereszkedik. Száraz gyepekben, gyepes aljnövényzetű üde-száraz erdőkben él. Bomló növényi anyagokon (avarban, fűgyökerek között, szénatörmelékben stb.) fordul elő. [Quedius (Raphirus) suturalis Kiesenwetter, 1845 - forráslakó mohaholyva] I. 1. Tihany, 1934, SzV. (Tóth 1985). II. 2. Farkasgyepű, Fagetum sylvaticae [Daphno-Fagetum sylvaticae], talajcsapdázás, 1977. X. 19-XI. 24, 1978. V. 12-VI. 9, TL. (Tóth 1985); Zirc: Pintér-hegy, 1941. X. 19, Kol. és SzL. (Tóth 1985). Hazánkban (irodalmi források szerint) több helyen is gyűjtötték, biztos adataink azonban csak a Bükkből és a Mecsekből vannak. (A korábban közzétett adatok nagyobb része bizonyára a Quedius nemoralis fajra vonatkozik.) A hűvös, csapadékos éghajlatú magasabb hegyvidék lakója. Árnyas, párás, szűk völgyek, szurdokok alján, vízszivárgásos helyeken, hideg vizű források, patakok közelében stb. fordul elő. Gyertyános égerligetekben, magashegységi bükkösökben, szurdokerdökben stb. él. Bomló szerves anyagokon (rothadó növényi maradványokon, vadtrágyában, vizes avarban stb.) található. Quedius (Raphirus) umbrinus Erichson, 1839 - nagyszemű mohaholyva I. 1. Pécsely, rostálás, 1982. III. 29, PA. és RL; Szentantalfa: Cserkúti-patak, parttaposás, 1999. V. 19, KCs. ILI. Nagyvázsony: Dagonya-tó, egyelés, 2002. VI. 18, KCs.; Veszprém: Csatárhegy, parlag, 1997. V. 28, KCs. II. 2. Bakonyszentkirály, 1979. V. 19, RGy.; Bakonyszentlászló: Hódos-ér, avarból, 1958. II. 14, PaJ.; Csesznek: Aranyos-völgy, 2001. V. 26, KCs.; Fenyőfő: Kék-hegy, 500 m, Aegopodio-Alnetum glutinosae, őztrágyából, 1991. V. 5, ÁL.; Hajmáskér: Séd, patakpart, parttaposás, 1996. IV. 23, KCs.; Hárskút, patakpart, 1997. VII. 23, KCs.; Ugod: Som-berek-hegy, 1967. VI. 26-29, TL. II.4. Bakonycsernye: Kisgyónbánya, rostálás, 1986. XI. 23, PA.; Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, patakpart, 2000. IV. 20, KCs.; Csatka: Szent-kút, 1969. VII. 11, TL.; Szápár, rostálás, 1981. II. 8, PA. és RL 11.7. Oroszlány: Gesztesi-patak, patakpart, sáscsomókból, 1995. III. 4, KCs.; Oroszlány: Majki-tavak, 1997. X. 10, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, erdei patak partja, 1994. IX. 20, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, erdei tó, 1994. IX. 20, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, patakpart, 1996. IV. 21, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, sasos, 1996. VI. 27,