Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

Elterjedt a hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. A magasabb régi­ókban leginkább nedves-üde gyepekben fordul elő, az alacsonyabb területeken pedig elsősorban zárt erdőkben található. Bomló szerves anyagokon (avarban, dögön, gombák rothadó termőtestén, komposztban, rothadó növényi maradványokon, szárazodó trágyá­ban stb.) él. Philonthus (Bisnius) umbratilis (Gravenhorst, 1802) - nagyszemű ganajholyva 1.1. Felsöörs: Malom-völgy, patakpart, parttaposás, 1996. VII. 4, KCs.; Monoszló: Tar orra, 1969. VII. 9, TL.; Tihany, 1939. VI. 21, BF. (Székessy 19436; Tóth 1985); Ti­hany, 1941. V. 15, KZ. és SzV. (Székessy 19436; Tóth 1985). 1.2. Balatonalmádi, park, Malaise-csapda, 1973. VI. 28, Kel. 11.2. Hárskút: Ráktanya, lámpázás, 1997. IV. 28, KCs.; Zirc, LF. (Tóth 1985). 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 2001. VII. 14, 2001. VII. 19, SzCs.; Balinka: Kis­gyónbánya, rothadó káposzta alól rostálva, 1989. IV. 3, PA. 11.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, talajcsapdázás, 1998. VI. 2, KCs. Elterjedt a hegyvidék, a dombvidék és a síkság álló- és folyóvizei mentén. Pangóvi­zes vagy időnként friss vízzel elöntött, iszapos, agyagos vagy tőzeges, sűrű növényzet­tel benőtt talajokon (mocsarakban, lápokban, nedves réteken, nedves legelőkön, vizes­nedves erdőkben stb.) él. A magasabb régiók állandóan friss vízzel öntözött élőhelyein (köves-kavicsos medrű források, patakok mentén, gyér növényzettel benőtt nyers horda­lékokon stb.) ritka vagy hiányzik. Többnyire vizes-nedves növényi törmelékben, víz ál­tal partra sodort uszadékban stb. található. Philonthus (Bisnius) variáns (Paykull, 1789) - változékony ganajholyva 1.1. Balatonfüred, camping, Malaise-csapda, 1973. VII. 5, TS.; Pécsely: Körtvélyes, 1980. IV. 19, RL; Tihany: Kis-erdő, 1983. IV. 17, RL; Tihany: Külső-tó, 1983. IV. 4, RGy.; Tihany: Levendulás, 1983. IV. 17, RL 1.2. Balatonalmádi, park, Malaise-csapda, 1973. VI. 28, TS.; Balatonalmádi, Tuli­pán u. 15, 1967. VI. 18, PaJ. 1.3. Gyenesdiás, fenyves erdő, 1949. VII. 12-28, KZ. (Tóth 1985). ILI. Veszprém: Csatár-hegy, 1978. VIII. 20, Spl. és WT. 11.2. Zirc, 1979. IX. 10, RL 11.3. Balinka: Kisgyónbánya, rothadó káposzta alól rostálva, 1989. IV. 3, PA. Elterjedt a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Gyepes élőhelyeken - különösen legelőkön - elég gyakori; néha erdőkben is előfordul. Bomló szerves anyagokon él; leginkább szárazodó trágyában, ritkábban dögön, gombák rot­hadó termőtestén, komposztban, rothadó növényi maradványokon stb. található. Philonthus (Bisnius) ventralis (Gravenhorst, 1802) - posványlakó ganajholyva 1.3. Gyenesdiás (Tóth 1984); Gyenesdiás, lámpafényre repült, 1949. VII. 12-28, KZ. (Tóth 1985). Szórványosan fordul elő az alacsonyabb hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. Nálunk mindenütt rendkívül ritka. A pangóvizes élőhelyek jellemző állata. Rend­szerint árnyas, párás környezetben, kiterjedtebb állóvizek, holtágak, tavak partján, egész évben vizes-nedves, tőzeges, sűrű növényzettel benőtt talajokon, mocsarakban, lápokban fordul elő. Elvétve vizes-nedves erdőkben is ráakadhatunk. Rendszerint vi­zes-nedves növényi törmelékben, víz által partra sodort uszadékban található, irodalmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom