Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

1.2. Veszprém, Pajta u, 1963. IV. 22, V?. 1.3. Keszthely, búzaföld, talajcsapdázás, 1995. V. 2-27, SZs.; Keszthely, lucerna­föld, talajcsapdázás, 1995. V. 2-27, SZs. ILI. Úrkút, 1979. IV. 16, RI.; Úrkút: Zsófiapuszta, 1979. IV. 15, RI. 11.2. Bakonyoszlop, 1973. IV. 6, TS.; Veszprém: Jutas-erdő, 1976. IV. 20, BaJ.; Zirc, Cuha, talajcsapdázás, 2000. VII. 13, KCs. 11.3. Balinka: Kisgyónbánya, rothadó káposzta alól rostálva, 1989. IV. 3, PA.; Fehér­várcsurgó: Gaja, talajcsapdázás, 2001. VI. 26, 2001. VII. 23, KJ. 11.4. Bakonygyirót, erdő, talajcsapdázás, 2000. VI. 15, 2001. IX. 30, KCs.; Ugod, erdőszél, egyelés, 1979. IV. 14, ÁL.; Ugod: Szőlőhegy, 1973. IV. 19, BaJ. 11.5. Pannonhalma: Ürge-völgy, 1997. IV. 24-VI. 4, KCs. 11.6. Szár: Fáni-völgy, 1979. IV. 4, RGy.; Vértessomló: Szép Ilonka forrás, 1997. V. 17, KCs. 11.7. Oroszlány: Majki-hegy, 238 m, cseres tölgyes, 1991. VII, KCs. IV. Balatonalmádi: Lozsánta, füzes, talajcsapdázás, 2000. VI. 13-VII. 12, 2000. VII. 12-VIII. 16, HB. és KCs. Elterjedt a hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. Leginkább üde-száraz gyepekben (különösen legelőkön) gyakori, nem ritka azonban melegkedvelő, üde-szá­raz erdőkben (gyepes aljnövényzetű tölgyesekben) sem. A sötét, hűvös, vizes-nedves élőhelyeket kerüli. Elsősorban trágyában él, de rothadó növényi maradványokon, ritkán dögön stb. is megtalálható. Philonthus (Philonthus) splendens (Fabricius, 1793) [Staphylinus niger O. F. Mül­ler, 1764] - bronzfényű ganajholyva -. Bakony (Tóth 1984). II.2. Eplény: Malom-völgy, 1979. VI. 19, CsM.; Zirc: Pintér-hegy, 1976. V. 16, TS. A hűvös, csapadékos éghajlatú erdős tájak, magashegységek lakója. Hegyvidéki er­deink felső régióiban (különösen a magashegységi bükkösök övében) helyenként elég gyakori, az alacsonyabb területeken azonban már csak elvétve található. A hegyi rétek, hegyi legelők jellemző állata. Főleg trágyában fordul elő, megtalálható azonban rothadó növényi maradványokon, elvétve dögön, fák kifolyó nedvén stb. is. Philonthus (Bisnius) addendus Sharp, 1867 - ércfényü ganajholyva -. Vértes (Tóth 1984). ILI. Szentgál, 1957. V. 22, PaJ. A hegyvidék és a dombvidék erdős tájainak jellemző faja, az alacsonyabb régiókba azonban inkább csak a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú vidékeken ereszkedik le. Zárt erdőkben él, néha azonban előfordul gyepes élőhelyeken is. Bomló szerves anyago­kon (leginkább dögön, gombák rothadó termőtestén, komposztban, rothadó növényi ma­radványokon, trágyában, ritkán fák kifolyó nedvén, korhadó fában), illetve kövek, fada­rabok stb. alatt található. Philonthus (Bisnius) albipes (Gravenhorst, 1802) [Staphylinus simplex Marsham, 1802] - mezei ganajholyva I. 1. Balatonfüred, camping, Malaise-csapda, 1973. VII. 5, TS. II. 2. Pénzesgyőr, 1979. IX. 10, RI.; Zirc, LF. (Tóth 1985). Elterjedt a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Külön­böző gyeptársulásokban (réteken, nedves legelőkön, száraz pusztagyepekben, száraz le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom