Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

gelőkön stb.) sokfelé előfordul, de sehol sem gyakori. Elsősorban szárazodó trágyában él, gyűjtötték azonban rothadó növényi maradványokról stb. is. Philonthus (Bisnius) atratus (Gravenhorst, 1802) - mocsári ganajholyva 1.1. Kapolcs: Eger-víz, 1971. VII. 9, TL. I. 3. Tapolca (Rédl 1894; Tóth 1985). II. 1. Nagyvázsony: Semlyékes-tó, egyelés, 2002. VI. 18, KCs.; Pula: Nagy-Sás-tó, egyelés, 2002. VI. 12, KCs. II.2. Bakonybél: Gerence, 1972. VIII. 11, TL.; Hárskút, faluszéle, 1983. IV. 30, BaJ.; Ugod: Hubertlak, 1967. VI. 26-29, TL.; Veszprém: Büdöskútpuszta, 1968. IV. 26, PaJ. 11.4. Bakonyszentkirály: Hajmáspuszta, halastavak, 1972. V. 19, TS.; Ugod: Előerdő, 1976. VI. 28, BaJ. 11.5. Pannonhalma: Jánosháza, mesterséges tó, 1997. IV. 24, KCs.; Pannonhalma: Jánosháza, tómeder, 1997. VI. 4, KCs. II.7. Oroszlány: Gesztesi-patak, 1997. VIII. 24, KCs. Elterjedt a hegyvidék, a dombvidék és a síkság álló- és folyóvizei mentén. A vizesnedves talajok jellemző állata (különösen kedveli a friss vízzel időnként elöntött, sűrű növényzettel benőtt élőhelyeket). Mocsarakban, nedves réteken, nedves legelőkön, vizes-nedves erdőkben stb. él. Korhadó fában, kövek, fadarabok alatt, vizes-nedves növényi törmelékben stb. található. [Philonthus (Bisnius) caerulescens (Lacordaire, 1835) - fémkék ganajholyva] -. Pápa, MiO. (Tóth 1985). Szórványosan fordul elő a magasabb hegyvidék erdős tájainak folyóvizei mentén. A Kárpátokban, illetve Horvátország magashegységeiben helyenként elég gyakori, Magyarország középhegységeiben azonban minden bizonnyal hiányzik. Pápáról közölt adata valószínűleg téves cédulázáson alapszik. Folyóvizek friss vízzel átitatott, legfeljebb gyér növényzettel benőtt, durva (kavicsos-homokos), nyers hordalékain fordul elő. Kavicsok között, kövek, fadarabok alatt, víz által partra sodort uszadékban stb. él. Philonthus (Bisnius) carbonarius (Gravenhorst, 1802) [Staphylinus varius Gyllenhal, 1810] - réti ganajholyva -. Bakony, BE. (Tóth 1985). 1.1. Kapolcs: Kálomisz-tó, 1968. V. 7, 1969. V. 7, PaJ. 1.2. Balatonalmádi, Malaise-csapda, 1973. VI. 28, Kel. 1.3. Keszthely, búzaföld, talajcsapdázás, 1995. IV. 10-V. 2, SZs. 11.2. Bakonybél: Gerence, 1973. IV. 1-15, RL.; Csesznek: Cuha-völgy, 1955. V. 14, MaM.; Eplény: Malom-völgy, 1974. V. 8, TS.; Farkasgyepű, Fagetum sylvaticae [Daphno-Fagetum sylvaticae], talajcsapdázás, 1978. V. 12-VI. 9, TL.; Városlőd, lenföld, 1982. VIII. 15, RI. 11.3. Balinka: Kisgyónbánya, rothadó káposzta alól rostálva, 1989. IV. 3, PA. 11.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, talajcsapdázás, 1999. XI. 2, 2000. IV. 20, 2000. IX. 21, 2000. X. 5, 2001. VI. 6, KCs.; Fenyőfő: Ősfenyves, 1970. VII. 7, TS. 11.6. Csákberény: Csípő, 200 m, Chrysopogono-Caricetum humilis, kövek alól, 1992. IV. 19, ÁL.; Vértessomló: Szarvas-kút, talajcsapdázás, 2000. VI. 17, 2000. VI. 17-VII. 22, KCs. és MoO.