Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

Ráktanya, felhagyott almáskert, talajcsapdázás, 2003. IX. 30, KCs.; Szentgál: Tisztavíz-forrás, talajcsapdázás, 2001. VI. 22-VIII. 8, MD. II.3. Fehérvárcsurgó: Gaja, talajcsapdázás, 2001. VII. 23, KJ.; Isztimér: Burok-völgy, 1969. VII. 11, TL. IIA Bakonygyirót, erdő, talajcsapdázás, 1999. IX. 21, 2001. VIII. 10, 2001. VIII. 25, 2001. IX. 15, 2001. IX. 30, KCs. 11.5. Ravazd: Macskalik-tető, 1997. VII. 31-IX. 1, KCs.; Sokorópátka: Bő-torokvölgy, talajcsapdázás, 1991. VII. 20, 1995. VII-VIII, KCs. 11.6. Vértessomló: Szarvas-kút, talajcsapdázás, 2000. VII. 22-VIII. 25, KCs. és MoO. IV. Balatonalmádi: Lozsánta, füzes, talajcsapdázás, 2000. VI. 13-VII. 12, 2000. VII. 12-VIII. 16, HB. és KCs. Elterjedt a hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. Az Alföldön és a Kisalföldön szórványosan — elsősorban a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú peremvidékeken, illetve a nagyobb folyók ligeteiben - fordul elö. Zárt erdőkben él; cserjésekben, gyepekben csak elvétve gyűjtötték. Bomló szerves anyagokon (legtöbbször avarban, korhadó fában), illetve kövek, fadarabok stb. alatt található. Tasgius (Rayacheila) winkleri (Bernhauer, 1906) [Staphylinus morio Gravenhorst, 1802; Ocypus picipes Stephens, 1832] - sarlós holyva IIA Pápateszér: Zsörk, 1973. V. 29, BaJ. 11.7. Oroszlány: Gesztesi-patak, sáscsomókból, 1995. III. 4, KCs. Elterjedése, környezeti igénye és életmódja az előző fajéhoz hasonló. A két faj sokszor együtt fordul elő, a Tasgius winkleri azonban általában ritkább. Philonthini (Kirby, 1837) - ganajholyvák Philonthus (Philonthus) intermedius (Lacordaire, 1835) [Philonthus chalceus Stephens, 1832; Ph. aeratus Stephens, 1832] - zöldes ganajholyva I. 1. Tapolca: Szent György hegy, 1965. VIII. 13, TL (Tóth 1985). II. 1. Sáska, 1985. VI. 22-28, RGy. 11.2. Zirc, LF. (Tóth 1985). 11.3. Balinka: Kisgyónbánya, rostálás, 1986. XI. 23, PA. IIA Fenyőfő, legelő, 1980. VII. 13, RI. Elterjedt a hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. Jellemző és gyakori faj a magasabb régiók nedves-üde gyeptársulásaiban (hegyi réteken, hegyi legelőkön), míg az alacsonyabb régiókban csak szórványosan található. Az Alföldön és a Kisalföldön kifejezetten ritka. Néha erdőkben, cserjésekben, elvétve száraz gyepekben is előfordul. Elsősorban trágyában él, néha azonban rothadó növényi maradványokon, ritkán dögön is megtalálható. Philonthus (Philonthus) laminatus (Creutzer, 1799) [Staphylinus aeneus De Geer, 1774] - fémzöld ganajholyva (3. kép) 1.1. Balatonszőlős, 1980. III. 28, RI.; Lovas: Malom-völgy, erdő, talajcsapdázás, 2000. V. 25-VI. 13, HB. és KCs.; Mindszentkálla: Öreghegy, 1993. V. 2, RI.; Mindszentkálla: Öreghegy, rókadögről, 1993. V. 2, RI.; Tihany: Külső-tó, 1983. IV. 4, RGy.; Tihany: Külső-tó, talajcsapdázás, 2001. IV. 25-VI. 2, 2001. VI. 26, KCs.