Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

Állatföldrajzi felosztás

A második csoport fajai a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú vidékek lakói. Melegebb, szárazabb éghajlatú területeken általában a magasabb hegyvidéken élnek. Országunk nyugati, délnyugati felében az alacsonyabb tájakon is előfordulnak, hazánk keleti felében azonban vagy hiányoznak (pl. Quedius nigriceps, Qu. ochropterus, Othius laeviusculus, Liogluta pagana, Tachinus rufipennis, Omalium excavatum), vagy ritkák (pl. Quedius lateralis, Leptusa ruficollis, Sepedophilus littoreus), vagy csak az északkeleti peremvidékeken - Aggteleki-karszt, Zempléni-hegység - fordulnak elő (pl. Domene scabricollis, Stenus similis, Placusa atrata, P. complanata, Megarthrus hemipterus). Vannak ennek a csoportnak olyan képviselői is, melyek a Bakonyból egyelőre ismeretlenek, néhányuk előkerülésére azonban esetleg számítani lehet. Ezek többnyire kifeje2. ábra: A vizsgált terület állatföldrajzi tagozódása (a faunavidékek határát folytonos, a faunajárásokét pont-vonal, a faunakistájakét pontozott vonal jelöli). I. Balaton vidéke (1.1. Balatonfelvidék, I.2. Veszprémi-fennsík, I.3. Keszthelyi-hegység vidéke); II. Bakony-Vértes vidéke (11.1. Déli-Bakony, II.2. Északi-Bakony, II.3. Keleti-Bakony, II.4. Bakonyalja, II.5. Sokoró, II.6. Vértes, II.7. Bársonyos vidéke); III. Belső-Somogy vidéke: Tapolcai-medence vidéke; IV. Külső-Somogy: Balatoni-Riviéra; V. Kelet-Zalai-dombság vidéke: Devecseri-Bakonyalja; VI. Mezőföld vidéke: Zámolyi-medence vidéke (eredeti) Fig. 2. Zoogeographical division of the study area (original)