Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

11.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dülö, almáskert, talajcsapdázás, 2000. IV. 20, 2000. V. 4, 2000. V. 18, 2000. VII. 13, 2001. IV. 6, 2001. IV. 27, 2001. VI. 6, 2001. VII. 8, 2001. VII. 25, 2001. VIII. 10, 2001. VIII. 25, 2001. IX. 30, KCs.; Bakonygyirót: Sertéstói-dülö, almáskert, törzscsapdázás, 2000. VI. 15, KCs. A hegyvidék, a dombvidék és a síkság lakója; a magasabb régiókban ritkább, az alacsonyabb területeken gyakori. Gyepekben és erdőkben egyaránt előfordul, a sötét, hűvös, illetve a vizes-nedves élőhelyeket azonban kerüli. Bomló növényi anyagokon (avarban, szénatörmelékben, víz által partra sodort uszadékban, ritkábban elhalt fák korhadékában és leváló kérge alatt, istállók alomjában, szárazodó trágyában stb.) él. Amischa bifoveolata (Mannerheim, 1830) [Homalota cavifrons Sharp, 1869] - gödörkés trapézfejűholyva I. 1. Kővágóörs: Kornyi-tó, fűhálózás, 1988. X. 16, PA. II. 3. Balinka, rostálás, 1982. I. 10, PA. és RL; Tés: Tési-fennsík, rostálás, 1981. II. 8, PA. és RL Elterjedt a hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon, a magasabb régiókban azonban még nem gyűjtötték. Környezeti igénye és életmódja minden tekintetben az előző fajéhoz hasonló. Amischa decipiens (Sharp, 1869) - barnás trapézfejűholyva 11.2. Bakonybél: Szömörke, rostálás, 1983. XI. 12, PA.; Eplény, szalmakazal alól rostálva, 1977. XII. 5, PA. és RL; Eplény, tölgyfa tövéből rostálva, 1977. XII. 5, PA. és RL; Fenyőfő: Kisszépalmapuszta, rostálás, 1983. I. 15, PA. 11.3. Balinka: Kisgyónbánya, rostálás, 1986. XI. 23, PA.; Várpalota: Pétfürdő, szalmakazal alól rostálva, 1977. XII. 5, PA. IIA Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, talajcsapdázás, 2000. IV. 6, 2000. V. 4, 2000. VIII. 10, KCs. A hegyvidék, a dombvidék és a síkság lakója, a magasabb régiókban azonban csak elvétve található. Elsősorban gyepekben él, de gyakran előfordul erdőkben is. A sötét, hűvös, vizes-nedves élőhelyeket kerüli. Életmódja az előző fajokéhoz hasonló. Amischa forcipata Mulsant et Rey, 1873 - ollós trapézfejűholyva I. 1. Kővágóörs: Kornyi-tó, fűhálózás, 1988. X. 16, PA. II. 3. Várpalota: Pétfürdő, szalmakazal alól rostálva, 1977. XII. 5, PA. Szórványosan fordul elő az alacsonyabb hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon. Környezeti igénye és életmódja nem különbözik az előző fajokétól. Amischa nigrofusca (Stephens, 1832) [Homalota soror Kraatz, 1856; H. simillima Sharp, 1869] - suta trapézfejűholyva II.6. Csákberény: Csípő, 200 m, fűhálózás, 1994. III. 31, ÁL. Magyarországon mindenütt megtalálható, csupán a hegyvidék magasabb régióiból nem került még elő. Környezeti igénye és életmódja az Amischa analis fajéhoz hasonló. Geostibini (Seevers, 1978) - humuszholyvák Geostiba (Geostiba) circellaris (Gravenhorst, 1806) - érdesszárnyú humuszholyva 1.1. Pécsely, rostálás, 1982. III. 29, PA. és RL