Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

patakmenti mocsarakban, magassásosokban, forráslápokban stb. él, ahol a sekély vízben gyökerező alacsony növényzeten vadászik, a víz leapadása, kiszáradása esetén pedig a talajon felhalmozódott vizes-nedves növényi törmelékben található. Stenus (Metatesnus) picipennis Erichson, 1840 - szurkoshátú szemesholyva 1.1. Felsőörs: Malom-völgy, sasos, parttaposás, 2000. VI. 13, KCs. 1.2. Veszprém (Székessy 1940). II.2. Veszprém: Halastó, Ferenc-forrásból eredő patak, 1996. V. 28, KCs. Előfordul a hegyvidéken és a dombvidéken. Magyarországon csak néhány helyről (Bakony, Bükk, Gödöllői-dombság, Hernád völgye) ismerjük. Tápanyagokban szegény vagy közepesen gazdag, tiszta, friss vizű tavak, tócsák, lassú folyású patakok partján - patakmenti mocsarakban, magassásosokban, forráslápokban stb. - fordul elő. Életmódja a rokon fajokéhoz hasonló. Stenus (Hemistenus) flavipalpis Thomson, 1860 - hegyi szemesholyva 11.2. Herend: Rakottya-patak, 1963. V. 26, PaJ. 11.3. Balinka: Kisgyónbánya, rostálás, 1986. XI. 23, PA. 11.4. Szápár, rostálás, 1981. II. 8, PA. és RI. A hűvös, csapadékos éghajlatú erdős hegyvidéki tájak jellemző állata, országunk nyugati és északkeleti részében azonban az alacsonyabb régiókba is leereszkedik. Leginkább a nedves-üde, gyengén kötött talajokat kedveli. Többnyire félárnyékos helyeken (nedves-üde erdők szegélyén, tisztásain, vágásain; erdei utak mentén, erdei gyomtársulásokban; stb.) fordul elő. Fűgyökerek között, nedves mohában, nedves növényi törmelékben stb. él. Stenus (Hemistenus) ludyi Fauvel, 1886 [Stenus coarcticollis auct, nec Eppelsheim, 1890] - érces szemesholyva I. 1. Köveskál: Felső-erdő, Quercetum pubescentis-cerris [Vicio-Quercetum pubescentis], 1995. V. 1, HH. (Horváth 1998); Mindszentkálla: Hajagos, fás legelő, 1995. V. 1, HH. (Horváth 1998). II. 4. Bakonygyirót, erdő, talajcsapdázás, 2001. VI. 6, KCs. Elterjedt a hegyvidéki, a dombvidéki és a síksági erdős tájakon. A jó vízellátású, gyengén kötött talajokat kedveli. Legtöbbször nedves és üde réteken, nedves-üde erdőkben fordul elő, néha azonban száraz gyepekben, száraz erdőkben, cserjésekben is megtalálható. Bomló növényi anyagok között (avarban, komposztban, szénatörmelékben stb.) akadhatunk rá. Stenus (Hemistenus) ochropus Kiesenwetter, 1858 [Stenusflavipes Erichson, 1839, nec Stephens, 1833; S. erichsoni Rye, 1864] - fényes szemesholyva -. Bakony (Székessy 1940). 1.1. Gyulakeszi: Csobánc, Quercetum petraeae-cerris, 1995. V. 11, HH. (Horváth 1998); Káptalantóti: Cseres-hegy, Quercetum petraeae-cerris, 1996. VI. 30, HH. (Horváth 1998); Mindszentkálla: Felső-erdő, Quercetum petraeae-cerris, 1995. VI. 30, HH. (Horváth 1998); Mindszentkálla: Hajagos, fás legelő, 1995. V. 11, HH. (Horváth 1998); Mindszentkálla: Kő-hegy, Quercetum petraeae-cerris, 1995. VI. 30, 1996. III. 28, HH. (Horváth 1998); Mindszentkálla: Öreghegy, 1984. III. 13-15, RL; Tihany (Székessy 1940); Tihany, 1934. V. 23, SzV (Székessy 19436); Tihany: Külső-tó, szőlő, talajcsapdázás, 2001. VIII. 10-IX. 26, KCs.