Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)
A fajok felsorolása
I. 3. Balatongyörök: Garga-hegy, Quercetum pubescentis-cerris [Vicio-Quercetum pubescentis], 1995. X. 3., 1996. III. 28, HH. (Horváth 1998). ILI. Veszprém: Csatár-hegy, parlag, 1997. IX. 3, KCs. II. 3. Balinka: Gaja, talajcsapdázás, 2001. IX. 26, KJ.; Fehérvárcsurgó (Székessy 1940). IIA Bakonygyirót, dióültetvény, talajcsapdázás, 2000. VI. 29, KCs.; Bakonygyirót, erdő, talajcsapdázás, 2001. X. 17, KCs.; Fenyőfő: Mély-árok-fenyves, 250 m, Festuco-Pinetum sylvestris, fűhálózás, 1994. IV. 30, ÁL.; Szápár, rostálás, 1981. II. 8, PA. és RL II.5. Ravazd: Rekettyés, rostálás, 1995. XII. 2, KCs. II.7. Oroszlány: Majki-tavak, rostálás, 1997. X. 10, KCs.; Vértessomló: Nagy-Somlyó, 1998. III. 29, KCs. A csapadékosabb, kiegyenlítettebb éghajlatú alacsonyabb hegyvidéki, dombvidéki és síksági erdős tájak jellemző állata. Az Alföld és a Kisalföld száraz, kontinentális éghajlatú területein kiterjedtebb mocsár- és lápvidékek, folyómenti ligetek, ritkábban zárt tölgyesek lakója. A jó vízellátású, gyengén kötött talajokat kedveli. Leginkább nedves és üde réteken, ligeterdök tisztásain, magaskórós vagy cserjés szegélyén stb. fordul elő, elvétve azonban száraz gyepekben, száraz erdőkben, cserjésekben is megtalálható. Bomló növényi anyagok között (avarban, hangyafészkek törmelékében, komposztban, nedves mohában, szénatörmelékben stb.) él. Stenus (Hemistenus) pallipes Gravenhorst, 1802 - mocsárjáró szemesholyva 1.1. Révfülöp (Székessy 1940); Tihany: Külső-tó, talajcsapdázás, 2001. III. 14-1V. 25, KCs. Elterjedt az alacsonyabb hegyvidéken, a dombvidéken és síkságon. Megtalálható álló- és folyóvizek partján, mocsarak, lápok, rétek, nedves legelők, vizes-nedves erdők stb. időszakosan felázott, elöntött talaján. Nedves avarban, nedves nádtörmelékben stb. él. Aleocharidae Fleming, 1821 - fürkészholyvák Aleocharinae (Fleming, 1821) - fürkészholyvák Aleocharini (Fleming, 1821) - fürkészholyvák Aleochara (Aleochara) curtula (Goeze, 1777) [Staphylinus fuscipes auct, nec Linnaeus, 1758] - nagy fürkészholyva 1.1. Balatonfüred, camping, Malaise-csapda, 1973. VII. 5, TS.; Balatonhenye: Monostori-tó, 1978. V. 6, RL; Mindszentkálla: Öreghegy, 1993. V. 2, RL; Mindszentkálla: Öreghegy, rókadögről, 1993. V. 2, RL; Tihany, 1934. VI. 16, 1934. VI. 20, MF. (Székessy 19436); Tihany, 1939. IV. 10, JI. (Székessy 19436); Tihany, 1939. IV. 15, SzV (Székessy 19436). 1.3. Keszthely, 1995. IV. 19-V. 2, SZs.; Sümeg: Sarvaly, 1968. VI. 4-8, PaJ. ILI. Öcs: Nagy-tó, talajcsapdázás, 2002. VIII. 16, KCs.; Veszprém: Csatár-hegy, forrás melléke, 1977. V. 3, Spl. és WT.
