Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

part, 1997. VII. 23, KCs.; Veszprém: Büdöskútpuszta, 1968. IV. 26, PaJ.; Veszprém: Halastó, 1972. VIII. 8, TS.; Veszprém: Halastó, névtelen forrás, 1996. V. 9, KCs. 11.3. Fehérvárcsurgó (Székessy 1940). 11.4. Bakonygyirót, erdő, talajcsapdázás, 2001. VII. 8, KCs.; Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert szegélye, parttaposás, 2000. IV. 20, KCs.; Pápa: Kalapács-ér, égerliget, 1972. V. 23, TS.; Szápár, rostálás, 1981. II. 8, PA. és RI. 11.6. Vértessomló: Szép Ilonka forrás, egyelés, 2000. V. 13, KCs. III. Lesenceistvánd, 1974. IV. 10, TS. IV. Csopak: Kerekedi-öböl, nádas, parttaposás, 1996. IV. 29, KCs. VT. Csákvár: Csíkvarsai-rét, 1996. V. 18, KCs. Elterjedt a hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon; a magasabb régiókban ritkább, az alacsonyabb területeken gyakori. Álló- és folyóvizek partján, illetve alacsony árterén, vizes-nedves vagy legalább időszakosan felázott, elöntött talajokon (mocsarakban, lápokban, réteken, nedves legelőkön, ritkán vizes-nedves erdőkben stb.) fordul elő. Legtöbbször kövek, fadarabok alatt, nedves növényi törmelékben stb. található. Stenus (Stenus) pseudoboops Puthz, 1966 - gyíkszerü szemesholyva 11.3. Várpalota: Pétfürdő, LR. (Puthz 1991). Szórványosan fordul elő az alacsonyabb hegyvidéki régiókban, a dombvidéken és a síkságon. Mindenütt meglehetősen ritka. Álló- és folyóvizek parti zónájának, alacsony árterének üledékein, áradmányain, illetve időszakosan felázott, elöntött talajain fordul elő. Pangóvizes, rosszul átszellőzött, sűrű növényzettel benőtt talajokon, illetve árnyékos helyeken, vizes-nedves erdőkben csak kivételesen található. Többnyire növények levelei alatt, nedves növényi törmelékben, talajrepedésekben stb. akadhatunk rá. Stenus (Stenus) pusillus Stephens, 1833 - törpe szemesholyva 11.4. Szápár, rostálás, 1981. II. 8, PA. és RI. 11.7. Vértessomló: Vértessomlói-tó, 1996. IV. 27, KCs. Elterjedt a hegyvidéken (inkább csak az alacsonyabb régiókban), a dombvidéken és a síkságon. Mindenütt meglehetősen ritka. Álló- és folyóvizek partján, vizes-nedves vagy legalább időszakosan felázott, elöntött talajú gyepes élőhelyeken, mocsarakban, lápokban, réteken, nedves legelőkön, ritkán vizes-nedves erdőkben stb. fordul elő. Többnyire nedves növényi törmelékben, víz által partra sodort uszadékban stb. található. Stenus (Stenus) stigmula Erichson, 1840 [Stenus maculipes Heer, 1839] - foltocskás szemesholyva II.7. Oroszlány: Majkpuszta, kis tó, 1996. IV. 21, KCs.; Vértessomló: Vértessomlóitó, 1996. IV. 27, KCs. Szórványosan fordul elő az alacsonyabb hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájainak folyóvizei mentén. Az Alföldön és a Kisalföldön (az erdős puszták övében) csak a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú peremvidékeken, illetve a nagy folyók mentén található. Folyóvizek partján és alacsony árterén, friss vízzel átitatott vagy szárazodó, gyér növényzettel benőtt, homokos-iszapos nyers hordalékokon fordul elő. Friss vizű tavak partján és szárazodó medrében, homokos-iszapos nyers üledékeken is gyűjtötték. Többnyire kövek, fadarabok alatt, nedves növényi törmelékben stb. akadhatunk rá. [Stenus (Tesnus) formicetorum Mannerheim, 1843 - kicsiny szemesholyva] -. Keszthely: Kis-Balaton, talajcsapdázás, 2000. IV. 3-12, 2000. VII. 27-VIII. 2, TA.