Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

1.2. Liter: Bendola-patak, 1996. V. 28, KCs. 1.3. Balatongyörök: Garga-hegy, Quercetum pubescentis-cerris [Vicio-Quercetum pubescentis], 1996. III. 28, HH. (Horváth 1998); Keszthely, 1996. IV. 24, KoT.; Keszthely, búzaföld, talajcsapdázás, 1995. IV. 10-V. 2, SZs.; Vállus, 1978. IV. 3, PA. ILI. Nagyvázsony: Dagonya-tó, egyelés, 2002. VI. 18, KCs.; Nagyvázsony: Rekesztő-rét, talajcsapdázás, 2002. V. 13, KCs.; Veszprém: Csatár-hegy, parlag, 1997. VIII. 5, KCs. 11.2. Bakonybél: Szömörke, rostálás, 1983. XI. 12, PA.; Eplény, rostálás, 1982. I. 30, PA.; Eplény, rostálás, 1982. I. 31, 1982. III. 6, PA. és RL; Eplény, bükkerdő, rostálás, 1982. I. 31, PA.; Farkasgyepű (Székessy 1940); Porva, rostálás, 1982. XII. 12, PA. és SzD. 11.3. Balinka, rostálás, 1982. I. 10, PA.; Balinka: Gaja, rostálás, 1981. I. 3, PA. és RL; Balinka: Kisgyónbánya, rostálás, 1986. XI. 23, PA.; Balinka: Kisgyónbánya, rőzsekötegbőí, 1981. VI. 28, PA. 11.4. Bakonygyirót, dióültetvény, talajcsapdázás, 2000. VI. 15, KCs.; Bakonygyirót, erdő, talajcsapdázás, 2000. IV. 6, 2000. V. 18, 2000. VI. 15, 2000. VI. 29, 2000. VIII. 24, 2001. VI. 6, 2001. VI. 22, 2001. VII. 8, 2001. VII. 25, 2001. VIII. 10, 2001. VIII. 25, KCs.; Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, talajcsapdázás, 2000. VI. 15, KCs.; Bakonygyirót: Sertéstói-dülő, dióültetvény, talajcsapdázás, 2000. VI. 29, KCs.; Szápár, rostálás, 1981. II. 8, PA. és RL; Veszprémvarsány: Újmajor-erdészház, Quercetum petraeae-cerris, 1996. VII. 9, KCs. 11.6. Szár: Fáni-völgy, 250 m, Corydali-Aceretum pseudoplatani, Laetiporus sulphureus-ró\, 1996. IV. 30, ÁL.; Vértessomló: Szép Ilonka forrás, 1997. V. 17, KCs. 11.7. Oroszlány: Gesztesi-patak, 2001. IV. 15, KCs.; Oroszlány: Majki-tavak, rostálás, 1997. X. 10, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, patakpart, 1996. IV. 21, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, tópart, 1997. V. 1, KCs. Elterjedt a hegyvidéken (a magasabb régiókban azonban ritka vagy hiányzik), a dombvidéken és a síkságon. Elsősorban a nedves-üde talajokat kedveli, elviseli azonban környezetének átmeneti vízbőségét és időszaki kiszáradását is. Nedves-üde gyepekben és erdőkben közönséges, vizes, illetve száraz élőhelyeken valamivel ritkább. Leggyakrabban bomló növényi anyagok között (avarban, hangyafészkek törmelékében, komposztban, korhadt fában, szénatörmelékben stb.) akadhatunk rá. Stenus (Stenus) incrassatus Erichson, 1839 - vaskos szemesholyva I. 1. Csopak, 1955. IV. 7, MaM.; Kővágóörs: Kornyi-tó, 1983. V. 15, RL; Tihany: Belső-tó, 2000. VI. 4, KCs. II. 2. Veszprém: Halastó, névtelen forrás, 1996. V. 9, KCs. II. 7. Oroszlány: Gesztesi-patak, 1998. III. 15, KCs.; Oroszlány: Majki-tavak, rostálás, 1997. X. 10, KCs. III. Lesenceistvánd, 1974. IV. 10, TS. Előfordul a hegyvidéken (elsősorban az alacsonyabb régiókban), a dombvidéken és a síkságon. Álló- és folyóvizek friss vízzel átitatott vagy szárazodó, gyér növényzettel benőtt, homokos-iszapos nyers üledékein, illetve áradmányain él. Pangóvizes, rosszul átszellőzött, sűrű növényzettel benőtt talajokon, illetve árnyékos helyeken, ligeterdőkben csak elvétve található. Leginkább nedves növényi törmelékben, növények levelei alatt, talajrepedésekben stb. fordul elő.