Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

Stenus (Stenus) intricatus Erichson, 1840 - ráncos szemesholyva IL2. Veszprém: Halastó, Ferenc-forrásból eredő patak, 1996. V. 9, KCs.; Veszprém: Halastó, névtelen forrás, 1996. V. 9, KCs. Elterjedt a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Elsősorban vizes-nedves vagy legalább időszakosan felázott, elöntött talajú élőhelyeken (főleg álló- és folyóvizek partján, illetve alacsony árterén), mocsarakban, iszaplakó növénytársulásokban, lápokban, réteken, nedves legelőkön, ritkán vizes-nedves erdőkben stb. fordul elő. Kövek, fadarabok alatt, nedves növényi törmelékben stb. található. Stenus (Stenus) juno (Paykull, 1789) - mocsári szemesholyva 1.1. Balatonszőlős: Szőlősi-séd, parttaposás, 1996. VIL 31, KCs.; Kővágóörs: Kornyi-tó, 1983. V. 15, RL 1.2. Balatonalmádi (Székessy 1940); Liter: Sikáros, 1996. IV. 23, KCs. 1.3. Balatonederics (Székessy 1940); Keszthely (Székessy 1940). ILI. Nagyvázsony: Semlyékes-tó, egyelés, 2002. V. 28, KCs.; Öcs: Nagy-tó, egyelés, 2002. VI. 25, KCs. II.2. Hárskút, patakpart, 1997. VII. 23, KCs.; Porva, rostálás, 1982. XII. 12, PA. és SzD. II.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót, erdő, talajcsapdázás, 2000. IV. 20, KCs.; Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, talajcsapdázás, 1998. V. 19, KCs.; Bakonygyirót: Sertéstói-dülő, patakpart, 2000. IV. 20, KCs. II.7. Oroszlány: Gesztesi-patak, égeres, parttaposás, 1995. IV. 22, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, parttaposás, 1995. IV. 21, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, sasos, 1996. VI. 28, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, tópart, 1997. V. 1, KCs. Megtalálható a hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon. Rendszerint árnyas, párás környezetben, a tenyészidőszak nagyobb részében vizes-nedves talajokon fordul elő. Álló- és folyóvizek partján, illetve alacsony árterén, mocsarakban, magassásosokban, lápokban, réteken, nedves legelőkön, láp- és ligeterdőkben stb. akadhatunk rá. Kövek, fadarabok alatt, nedves növényi törmelékben stb. él. Stenus (Stenus) longitarsis Thomson, 1851 [Stenus longitarsis Thomson, 1857, nec Thomson, 1851] - hosszúlábú szemesholyva 1.1. Tihany, 1941. V. 15, KZ. és SzV. (Székessy 19436). 1.2. Balatonalmádi, Tulipán u. 15, 1964. VIII. 20, PaJ. II.2. Zirc (Székessy 1940). Elterjedt a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Legtöbbször folyóvizek magasabb árterén, állóvizek partján, vizes-nedves vagy legalább időszakosan felázott, elöntött talajú gyepes élőhelyeken (mocsarakban, lápokban, réteken, nedves legelőkön, ritkán vizes-nedves erdőkben stb.) fordul elő. Kövek, fadarabok alatt, nedves növényi törmelékben stb. él. Stenus (Stenus) lustrator Erichson, 1839 - zománcfényü szemesholyva I. 1. Balatonfüred: Koloska-völgy, vízpart, 2000. V. 24, KCs. II. 2. Eplény, rostálás, 1982. III. 6, PA. V. Ajka: Padragkút, 1979. V. 20, RL A hűvös, csapadékos éghajlatú erdős hegyvidéki tájak jellemző állata, országunk nyugati és északkeleti részében azonban az alacsonyabb régiókba is leereszkedik. Árnyas, párás élőhelyeken, többnyire pangóvizes, tőzeges talajokon (forráslápokban, átme-