Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

? 1874 Terebratula (Waldheimia) cfr. mutabilis OPPEL - BÖCKH: p. 126, pl. 1, figs. 4-7,9. 1874 Terebratula (Waldheimia) Herendica n. sp. - BÖCKH: p. 128, pl. 1, fig. 10. 1889 Waldheimia mutabilis OPPEL - GEYER: p. 18, pl. 2, figs. 31-36, pl. 3, figs. 1-7. 1895 Waldheimia mutabilis OPPEL - FUCINI: p. 206, pi. 7, figs. 29-31. 1907 Waldheimia mutabilis OPPEL - DAL PIAZ: p. 48, pi. 3, fig. 7. 1912 Waldheimia (Zeilleria) cf. mutabilis OPPEL - HAAS, O.: p. 273, pi. 20, figs. 14-15. 1926 Zeilleria mutabilis (OPPEL) - PETERHANS: pl. 1, figs. 11-12. 1943 Waldheimia mutabilis OPPEL - VÍGH G.: p. 31, pl. 1, figs. 9-11. ? 1949 Waldheimia mutabilis OPPEL var. dentata n. var. - NUCUBIDZE: p. 50, pi. 3, fig. 9. 1964 Zeilleria mutabilis (OPPEL) - SIBLÍK: p. 165, text-fig. 2. 1964 Zeilleria choffati (HAAS) - SACCHI VIALLI: p. 17, pi. 2, figs. 9-10. 1967 Zeilleria mutabilis (OPPEL) - SACCHI VIALLI & CANTALUPPI: p. 108, pi. 15, fig. 10. 1992 Zeilleria mutabilis (OPPEL) - DULAI: p. 69, pi. 4, fig. 6, pi. 5, fig. 1. 1993a Zeilleria mutabilis (OPPEL) - SIBLÍK: pl. 1, fig. 4. 1993b Zeilleria mutabilis (OPPEL) - SIBLÍK: p. 974, pi. 2, fig. 3. 1993b Zeilleria mutabilis (OPPEL) - DULAI: p. 43, pi. 2, fig. 3. 1997 Zeilleria mutabilis (OPPEL) - VÖRÖS: p. 104, fig. 7. 1999 Zeilleria mutabilis (OPPEL) - BÖHM et al.: p. 202, pl. 30, fig. 8. 2003b Zeilleria mutabilis (OPPEL) - SIBLÍK: pl. 1, fig. 12. 2003 Zeilleria mutabilis (OPPEL) - VÖRÖS et al.: p. 80, pl. 8, figs. 46-48. non: 1883 Waldheimia mutabilis OPPEL - CANAVARI: p. 92, pi. 10, figs. 9-10. non: 1943 Waldheimia mutabilis OPPEL - VÍGH G.: p. 31, pl. 1, figs. 12-14. non: 1993a Zeilleria mutabilis (OPPEL) - SIBLÍK: pl. 1, fig. 3. non: 1994 Zeilleria mutabilis (OPPEL) - SIBLÍK in LOBITZER et al.: pl. 1, fig. 9. Anyag: Borzavár, Páskom, Kardosréti Mészkő (1); Eplény, Kávás-hegy, Kardosréti Mészkő (1); Sümeg, Városi-erdő (2); Lókúti-domb, Pisznicei Mészkő (47); Márkó, Somhegy, Isztiméri Mészkő (35); Tölgyháti-kőfejtő, Pisznicei Mészkő (2); Póckő, Pisznicei Mészkő (4); Kisgerecse, Pisznicei Mészkő (1); Vöröshídi-kőfejtő, Pisznicei Mészkő (2); Tata, Kálvária-domb, Pisznicei Mészkő (1). Méretek: Az ábrázolt példányok (Lókúti-domb, 3. réteg és 93. réteg, Borzavár és Sümeg) méretei a következők: hosszúság y (mm): 17,2 15,2 11,2 16,1 szélesség (mm): 15,5 Hl 10,5 14,5 vastagság (mm): 8,4 9,7 6,0 8,9 Külső morfológia: Rendkívül változatos méretű és körvonalú faj. Két szélső alak között az átmeneti formák széles spektruma található. Az egyik jellemző alak a közel szabályos ötszög körvonalú forma. Az oldalsó peremeknél erősebben, míg a mellső peremnél alig lekerekített. A mellső peremnél egyenes, vagy enyhén konkáv. A szélesség csaknem azonos a hosszúsággal, a vastagság az előző két értéknek körülbelül a 3/4-e. A búb nyílásszöge 85- 95°. Bikonvex forma, mindkét teknő erősen domború, de a pediculáris teknő domborúsága nagyobb. A legnagyobb szélesség a hosszúság felénél, a legnagyobb vastagság a búbtól számított 1/3 hosszúságnál található. A csőr kis méretű, felálló. A pediculáris teknőn csőrélek vannak, melyek a pentagonális körvonal oldalsó csúcsainál simulnak be az oldalsó komisszúrába. Az oldalsó és a mellső komisszura egyenes. A teknők felszínén néha gyenge kapilláció