Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

Belső morfológia (15. ábra): Foglemezek nincsenek, így a búbüregek nem különülnek el a kerekded keresztmetszetű delthyriális üregtől. Rövid nyélgallér van. A fogmeder kezdetben keskeny V-alakú, majd szélessé és viszonylag méllyé válik. A fog keskeny és tagolatlan. Mediánszeptum nincs. A zárlemezek csak egy rövid szakaszon érnek össze, majd szétválnak és a vízszinteshez képest 45-os szöget zárnak be. A kartámasztó váz nem hosszú. Az összekötő szalag szintén kicsi, megjelenése után még két rövid nyúlvány figyelhető meg. Megjegyzések: A Rhapidothyris nemzetséggel részletesen foglalkozott COOPER (1983) és AGER (1990). COOPER (1983) szerint a Nucleata az egyetlen hasonló nemzetség. A beyrichi-t korábban VÍGH G. (1943) és FÜLÖP et al. (1960) a Glossothyris nemzetségbe, ANTOSTCHENCO (1973) a Spinulothyris, BÖHM et al. (1999), valamint SIBLÍK (2002, 2003b) a Linguithyris nemzetségbe sorolták. VÖRÖS (1997) nyomán feltételesen a Rhapidothyris-t használom, de a beyrichi generikus besorolása még nem tekinthető lezárt kérdésnek. A megcsiszolt példány metszetei nem túl informatívak, egyes elemei a Linguithyris nemzetségre emlékeztetnek. SIBLÍK (1964) olyan belső morfológiai elemet is ábrázol (hosszú krura bázis), ami a megcsiszolt vöröshídi példánynál nem látható. KOCH (1909) említette Tatáról, de később VÍGH G. in FÜLÖP (1975) revideálta az anyagát, és 15. ábra: A Rhapidothyris ? beyrichi (OPPEL) (Vöröshídi-kőfejtő) sorozatcsiszolatának jellemző metszetei. Fig. 15. Transverse serial sections of Rhapidothyris ? beyrichi (OPPEL) (Vöröshíd quarry).