Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

DARESTE DE LA CHAVANNE (1920) példánya nagyon rossz megtartású, és jóval laposabbnak tűnik, mint GEMMELLARO (1874) ábrája, vagy a vöröshídi brachiopodák. TCHOUMATCHENCO (1994) ábrái hasonlítanak a magyar anyagra, bár a 10. ábrán lévő példánynak több bordája van. AGER (1991) leírás és ábrázolás nélkül említette a fajt Törökországból, VÖRÖS (2002) pedig Róma közeléből. Megfelelő anyag hiányában sorozatcsiszolatokat nem tudtam készíteni, ezért VÖRÖS (1997) és SIBLÍK (2002) munkáját követtem a generikus besorolásnál, akik feltételesen a Gibbirhynchia nemzetségbe helyezték a tárgyalt taxont. Korábban már ezt a megoldást alkalmazta ALMÉRAS (1964), valamint SUCIC-PROTIC (1969), és ezt erősítik meg TCHOUMATCHENCO (1994) sorozatcsiszolati rajzai is (p. 38, text-fig. 7). Elterjedés: A G. orsinii biztosan megtalálható az alsó-szinemuriban és a phensbachiban, így a felső-szinemuri előfordulása is valószínűsíthető. Eddig Algériából, Szicíliából (Trapani), a Középső-Appenninekből (?), a Stara Planina-hegységből, Törökországból (?) és a Dunántúli-középhegységből (Bakony, Gerecse) jelezték a jelenlétét. Gibbirhynchia ? sordellii (PARONA, 1880) (VII. tábla 1-3.) 1880 Rhynchonella Sordellii n. sp. - PARONA: p. 207, pl. 3, fig. 4. 1880 Rhynchonella Sordellii PARONA - CANAVARI: p. 356, pl. 4, fig. 10. 1883 Rhynchonella Sordellii PARONA - PARONA: p. 663, pl. 4, fig. 7. 1885 Rhynchonella Sordellii PARONA - PARONA: p. 242, pl. 2, figs. 3-4. ? 1898 Rhynchonella Sordellii PARONA - BÖSE: p. 187, pl. 13, fig. 33. 1967 Pseudogibbirhynchia sordellii (PARONA) - SACCHI VIALLI & CANTALUPPI: p. 81, pl. 12, figs. 5-6. Anyag: Márkó, Som-hegy, Isztiméri Mészkő (6). Méretek: Az ábrázolt példány (26. réteg) méretei a következők: hosszúság (mm): 14,2 szélesség (mm): 17,8 vastagság (mm): 9,6 Külső morfológia: Közepes, vagy nagy méretű, háromszög körvonalú forma. A mellső peremnél erősen lekerekített. A búb nyílásszöge körülbelül 100°. A szélesség nagyobb, mint a hosszúság, míg a vastagság alig nagyobb a szélesség felénél. Bikonvex forma, a brachiális teknő erősebben domború. A pediculáris teknő laposabb, a mellső peremnél két szárnyszerű kiugrással. A legnagyobb szélesség a mellső peremtől számított 1/3 hosszúságnál, míg a legnagyobb vastagság a hosszúság felénél található. A csőr töredékes, viszonylag kis méretű, és erősen begörbülő. Mindkét teknőn a hosszúság 2/3-áig futó csőrélek láthatók, melyek enyhén bemélyedő planareákat fognak közre. A planareák felületét gyenge kapilláció díszíti. Az oldalsó komisszura kiemelkedik a planarea felületéből, és a pediculáris teknő csőréléhez közelebb helyezkedik el. A mellső komisszura uniplikált, zegzugos lefutású. A komisszura beöblösödése széles, de nem magas, enyhén ívelt lefutású. Mindkét teknő bordázott. A bordák száma a búb felőli részen 18-19, a mellső peremhez közeledve azonban sok esetben egyesülnek, így itt a számuk lecsökken (13-14). Hegyes háromszög keresztmetszetűek, és erősen kiemelkednek a teknők felszínéből. A búbtól kissé szétseprűződve futnak a mellső peremig.