Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 26. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája I. Diverzitás, rétegtani elterjedés, paleoökológia, paleobiogeográfia, faunafejlődés (Zirc, 2002)
Paleobiogeográfia
szólag erősebben mutatják a Mediterrán jellegeket, mint a gerecsei lelőhelyek. Mindenképpen figyelembe kell azonban venni, hogy a bakonyi lelőhelyeken sokkal nagyobb volumenű gyűjtések történtek, és emiatt itt jóval gazdagabb faunák kerültek elő. Érdemes megemlíteni, hogy egy-két lelőhelyen néhány példányban előfordulnak olyan fajok is, amelyek általában az ÉNy-európai provinciára jellemzők, sőt olyanok is, amelyeket VÖRÖS A. jellemző taxonként jelölt ki az ÉNy-európai területre nézve (Gibbirhynchia curviceps: Som-hegy; Zeilleria perforata: Kisgerecse). A 2. táblázat áttekintést nyújt az egyes nemzetségek elterjedéséről és gyakoriságáról a Dunántúli-középhegységben. Az Apringia ritka nemzetségnek számít, mivel mind a Bakonyban, mind a Gerecsében csak egy-egy lelőhelyen fordul elő. A márkói Som-hegyen jelentéktelen a mennyisége, a Vöröshídi-kőfejtőben azonban viszonylag gyakorinak mondható (6,1%). Feltűnően hasonló a helyzet a Pisirhynchia nemzetség esetében: ugyanazon a két lelőhelyen fordul elő és a mennyisége is hasonló: a Som-hegyen elhanyagolható, míg a Vöröshídi-kőfejtőben jelentős (10,4%). A Cirpa a Kardosréti Mészkő és a sümegi Városi-erdő kivételével valamennyi lelőhelyen előfordul, általában kis mennyiségben (0,2-3%). Az egyetlen kivétel a Kálvária-domb, de az itteni magas arány (15%) a 2. táblázat: A brachiopoda-nemzetségek elterjedése a vizsgált lelőhelyeken (%) Lókút Márkó Sümegi Sümeg2 Lábatlan Kisgerecse Vöröshíd Tata Kardosréti Mészkő Apringia 0.1 6,1 Pisirhynchia 0.4 10,4 Cirpa 1,3 0,2 1,6 3 03) 15 Caicirhynchia 9,4 2,3 22 31,9 21,3 9,3 17,5 20 3,1 Prionorhynchia 5,6 1.3 4,9 2 0,5 Cuneirhynchia 11,5 3,25 5 2,8 11,5 6,2 3,8 20 Gibbirhynchia 2 1 0,9 Rhynchonellina 0,3 64,6 Piarorhynchia 8,2 "/?." triquetra 4,1 13,4 5.2 Salgirella 0,8 5 0,5 Homoeorhynchia Liospiriferina 25 14.1 7 26,4 7.4 18,6 15,6 10 0,5 Dispiriferina 0,3 0.4 0,5 Callospiriferina 2 3,5 Spiriferina 0,7 Lobothyris 0,5 0.3 44 2,5 6,2 1.4 5 92 Linguithyris 1 0,7 2.1 o.s 22,3 Rhapidothyris 0,2 4,2 Phymatothyris 0,5 0.1 27,8 15,5 5,7 5 Zeilleria 25 7 10 21,5 12,3 14,4 1,4 15 2.1 Securina 15 1.5 Bakonyithyris 0,8 8 5 Antiptychina o.s 1.1 5,5 03) Koninckodonta 4.1 2 1,4 -