Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 25. - A Bakonyvidék zengőlégy faunája (Diptera, Syrphidae) (Zirc, 2001)

ANYAG ÉS MÓDSZER / MATERIALS AND METHODS - EREDMÉNYEK / RESULTS - A fajok és a lelőhelyadatok felsorolása / List of species and places of occurence

Erdős vidékeken, vegyes lomberdőkben, vizek mellett, árnyékos, nedves helyeken él. Imágóját április végétől augusztus végéig gyűjtötték. Rajzásgörbéjén nem figyelhető meg kiemelkedő maximum. Virágválasztása: Anthriscus sylvestris, Chaerophyllum temulum, Conium maculatum, Heracleum sphondylium, Orlaya grandiflora. Lelőhelyei: Aranyos-völgy (Csesznek): 1999.05.12., 3Cf, TS, +MAL - Csetényi-erdő: 1999.05.18, lCT, TS - Esztergáli-völgy: 1975.05.23, lcT, KÁ - Gaja-völgy (Bakonynána): 1974.08.29, 12, TS - Gerence-völgy (Bakonybél): 1970.06.25, lcf, TS - Hubertlak: 1999.08.14, lcT, TS, + MAL - Király-kúti-erdő: 1999.04.29, 2cT, TS Kupi-erdő: 2000.05.09, lcT, TS, + MAL - Malom-völgy (Eplény): 1975.06.10, 12, KÁ; 1982.06.20, 6CT, TS - Sás-dűlő: 1998.05.01, lcT, TS - Szarvaskút: 1990.05.21, 2cT 22, TS; 1992.05.25, 12, TS - Szénégető: 1973.07.06, 3cT 12, TS - Tisztavíz-forrás: 1962.06.28, 12, PJ; 1966.06.28, 12, PJ - Vörös-János-séd: 1983.05.12, lcT 12, PA Zirci-arborétum: 1975.07.17, 12, BK. Sphiximorpha Rondani, 1850 [Syn. Cerioides Rondani, 1850] Közepes nagyságú, feltűnően hosszú csápú zengolegyek. Lárvájuk fakorhadékban vagy fák (tölgy, nyár, szil) kifolyó nedvében él. Mindkét hazai fajuk előkerült a Bakonyvidéken. Sphiximorpha binominata (Verrall, 1901) Elterjedése: Európa néhány országában találták. Magyarországon szórványos előfordulású (L), eddig csak a Bakonyvidékről (Balaton-felvidék) ismerjük, ezért Magyarország faunájára új faj. A Palearktikus Diptera Katalógusban (PECK 1988) szerepel ugyan a faj „H"-betűvel, nyilvánvalóan a Fauna Regni Hungariae-ban közölt Ceria tridens (Loew, 1873) szinonim név alapján (THALHAMMER 1900), azonban a mellérendelt lelőhely (Turnu Severin) nem tartozik Magyarországhoz, hanem Románia része. Eddigi ismereteink szerint meleg, déli fekvésű sztyep jellegű, cserjékkel tarkított gyepekre jellemző. Lelőhelye: Mogyorós-hegy (Liter): 1993.05.03, 12, TS Sphiximorpha subsessilis (Illiger in Rossi, 1807) Elterjedése: Európa (főleg Dél- és Közép-Európa), Transzkaukázus. Egész elterjedési területén ritka és lokális. Magyarországon szórványos előfordulású (L), a Bakonyvidéken (Balaton-felvidék, Bakonyalja), Budapest környékén, az Alföld két pontján, valamint az Őrségben gyűjtötték. Élőhelye valószínűleg részben hasonló az előző fajéhoz. Egy nemzedékű, tavaszi-nyár eleji faj, imágóját május közepétől június közepéig gyűjtötték. Virágválasztása: Crataegus monogyna. Régi irodalmi adata Tapolcáról származik (THALHAMMER 1900). Lelőhelyei: Fenyőfői-ősfenyves (Fenyőfő): 1983.05.10, 12, PA - Fülöp-hegy: 1998.05.14, 12, TS, +MAL - Koloska-völgy: 1974.05.29, 12, TS - Mogyorós-hegy (Liter): 1992.06.11, lCT 12, TS.