Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A talajtérképezés és térképfeldolgozás tapasztalataiból a következő dolgokat emeljük ki. • A Pürckhauer-féle szúróbotos talaj-felvételezési eljárás egyszerű és gyors módszer a talaj térképezés eszköztárában. Hazánkban jelenleg még nem elterjedt módszer. Használatát elsősorban a talajok durva felvételezésére, a termőréteg-vastagság megállapítására javasljuk. Ugyanakkor továbbra is nélkülözhetetlen a talaj szelvények feltárása, a rétegmintavevővel történő mintavétel és a laborvizsgálat. A szúróbotos eljárás segítségével a talaj szelvények száma csökkenthető. A talajfoltok határának pontosítására a GIS-rendszer és a kézi metszetrajzok segítségével - az eszköz alkalmasnak bizonyult. • A genetikus és talajföldrajzi osztályozás talajtípus kategóriáiban az átmeneti talajok meghatározása nehéz (pl. csernozjom réti - réti csernozjom talajok). Ugyancsak problémát jelentett a kőzethatású talajok rendszerezése, valamint a lejtőhordalék és az erodált humuszkarbonát talajok elkülönítése. Mindezek alapján javasolható a jelenlegi talajosztályozási rendszer kiegészítése. A kiegészítés részben támaszkodhat olyan laboratóriumi vizsgálati adatokra, amelyek egy-egy talajtípus közötti, szignifikánsan eltérő paramétert pontosítanak. • A geológiai keresztszelvény mellett végrehajtott sűrű, szúróbotos mintavétellel, majd az adatok számítógépes összevetésével ellenőrizhető a talaj foltok határának pontossága. A pontosítást és a mintavétel sűrűségének meghatározását az adott léptéknek megfelelően kell tervezni, majd értékelni. • A GIS-programok alkalmasak több talajtérkép együttes összevetésére, még abban az esetben is, ha a térképek más koordináta-rendszerben készültek. A módszer könnyű és korszerű adattárolást tesz lehetővé. A térképeken pontszerű, foltszerű és interpolált adatok is megjeleníthetők, együttes kezelésük jól megoldható. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a későbbi térképezésekkor lehetőleg azonos léptékű, azonos koordináta-rendszerű alaptérképeket (domborzati térkép) és segédtérképeket (pl. földtani térkép) használjunk. • A számítógépes rendszerek segítségével olyan térképi és adatbázisok hozhatók létre, amelyek egyszerűen tárolhatók, jól kezelhetők és könnyen bővíthetők. Tehát a rendszerek nemcsak a célfeladat ellátására és az adatok archiválására alkalmasak, hanem kiválóak monitoring vagy folyamatos adatrögzítési feladatok elvégzésére is. • Itt kell megjegyezni, hogy a számítógépes feldolgozás - amellett, hogy módszertanilag kiváló eljárás - csak a terepi tapasztalatokkal, a térképező megfigyeléseivel együtt, kritikusan kezelve hoz jó eredményt. A Tihanyi-félsziget talajviszonyainak és mezőgazdasági hasznosíthatóságának elemzése a következő eredményeket hozta. • A félsziget az erdős és csernozjom területek határán található. A korábbi tapasztalatok felhasználásával elmondható, hogy a lassú szárazulás megfigyelhető a talajokban. A talajtakarót a változatos megjelenésű kőzethatású talajok és a többletvízhatású talajok színesítik. • Az emberi beavatkozás jelentősebben alakította át a talajokat. A természetvédelem az eredeti ökológiai helyzetnek megfelelően visszaállította lecsapolt területek vízborítá-