Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE - A TALAJTÉRKÉPEZÉS TAPASZTALATAI - A mezőgazdasági hasznosíthatóság értékelése - A tájhasználat alakulása, tradíciók és lehetőségek

szórt facsoport (gyümölcs?) látható a házak körüli telkeken, a Cser-hegyen, a majornál, az Óváron és a Belső-tó É-i részén. Az 1882-es haditérképen (11) szőlő csak az Óvár oldalában látszik, facsoportok az előző térképhez képest még több helyen láthatók. A századelőn a legjövedelmezőbb a szőlőtermesztés, a nádvágás és a kert ágazat volt, bár ezek területi aránya nem volt túl magas. A 10. táblázat alapja az 1895. évi VIII. törvénycikk alapján végrehajtott mezőgazdasági statisztikai összeírás. 10. táblázat: A művelési ágak jövedelmezősége a századelőn. JANKÓ (1902) után Művelési ágak a községben Összesen (átlag) Szántó Kert Rét Legelő Szőlő Nád Erdő Összesen (átlag) Holdankénti tiszta jövedelem (krajcár) 352 778 476 43 1373 1100 200 400 A két világháború között a filoxéra által elpusztított szőlők helyére szántók és legelők kerültek. A félsziget továbbra is kopár, fatelepítés igen kis arányban, erózióvédelmi céllal történt. A 20-as évektől megélénkült az idegenforgalom, a telekeladási és telekvásárlási kedv, és a félszigeten megnőtt a beépített területek aránya. A II. világháborút követő földosztás során a községben 171 kat. hold szántó, szőlő, rét került felosztásra. Az állami gazdaság 1949-ben alakult meg. A község termelőszövetkezeti csoportja 1950-1952 között működött 14 taggal. A termelőszövetkezet részben a rossz vezetés, de főképp a kis terület és a félsziget földjeinek alkalmatlansága következtében bomlott fel (KOVACSICS-ILA 1988). Az állami gazdasághoz került a volt apátsági birtok jelentős része és a levendulás. A területhasznosításra jelentős hatást gyakorolt az a tény, hogy Tihany 1952. július 12-ével tájvédelmi körzet10. ábra: Tihany területének művelési ágankénti %-os megoszlása. GRÓNÁS (1996) nyomán