Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

EREDMÉNYEK - A DOMBORZATI ALAPTÉRKÉP FELDOLGOZÁSA - A talajtérképek és talajtani adatok feldolgozása

Csernozjom barna erdőtalaj márgás, agyagos kőzetek, lösz változó (40-100 cm) 200 mm felett (löszön) A szelvény felépítésére jellemző az erőteljes, mély humuszos szint, amely gyakran a talaj felhalmozódási szintjébe is belenyúlik, elfedve annak színét és eredeti tulajdonságait. A mészdinamika a csernozjom talajok karbonát-eloszlására emlékeztető. Vízgazdálkodása kedvező. Tápanyag-szolgáltató képessége jó. Szántóként, illetve mezőgazdasági kultúrák alatt hasznosul. Réti csernozjom talaj agyag, márga, lösz változó (40-100 cm) 140-200 mm A csernozjom jellegű humuszos felhalmozódást gyenge vízhatás kíséri. A vízhatás jelei részben a B szintben, részben a talajképző kőzetben jelentkeznek. Vízgazdálkodása - az év egy részében - a víz talajvízből való fölfelé áramlásával jellemezhető. Tápanyag-szolgáltató képessége a kedvező nitrogén-, foszfor- és káliumellátás miatt jó, csak az időszakos levegőtlenség befolyásolhatja a nitrogénfeltáródást, valamint a foszfátok megkötődését. Természetes növénytakaróját általában pázsitfüvek alkotják. Típusos réti talaj agyag, márga, lösz változó (40-100 cm) a magas talajvízállás miatt túl bő nedvesség Az időszakosan túl bő nedvességi viszonyok és a levegőtlenség hatására a szervesanyag komplexek a talaj humuszos szintjét szürkésfeketére színezik. Vízgazdálkodását a tavaszi, túlságosan nedves időszak befolyásolja. Tápanyag-szolgáltató képessége jó, de a nitrogén-feltáródás a levegőtlen viszonyok miatt gátolt lehet. Általában mocsárrétek díszlenek ezen a talajtípuson. Öntés réti talaj öntéshomok, iszap, agyag változó (40-100 cm) a magas talaj vízállás miatt túl bő nedvesség A hajdani, alluviális rétegzettség megfigyelhető a szelvényben. A talaj fizikai féleségben mutatkozó összetétel még az öntéseredetet őrzi, a mélyebb fekvés és a magas talajvíz viszont elindítja a réties talajfejlődést. A termőértéket leginkább a hordalékszintek vastagsága és jellege határozza meg. Vízgazdálkodását a közel fekvő talajvízszint mélysége határozza meg. Jellemző vegetációtípus itt is a mocsárrét. Lápos réti talaj öntésagyag, löszös hordalék változó (40-70 cm) a magas talajvízállás miatt túl bő nedvesség Képződésében mind a láposodási, mind a rétiesedési folyamat szerephez jut. A C szintben erősek a hidromorf bélyegek (glejesedés, rozsdásodás). Vízgazdálkodása nem kedvező. Növénytársulásaiban a mocsárrétek növényfajai a láprétek jellemző fajaival keverednek. Csernozjom réti talaj öntésagyag, márga, löszös hordalék változó (40-100 cm) 90-140 mm A réti és a csernozjom jellegű talajképződés közötti átmenetet képezi. A talajképző kőzetben gyakoriak a mészkiválások és krotovinák. Vízgazdálkodása jobb, mint a típusos réti talajé. Vízbőséggel és az ebből fakadó hátrányokkal már nem kell számolni. A természetes vegetáció a mocsárrétek fajaiból még őriz egy keveset, ugyanakkor a csenkeszfélék megjelenése a jellemző.