Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

EREDMÉNYEK - A DOMBORZATI ALAPTÉRKÉP FELDOLGOZÁSA - A talajtérképek és talajtani adatok feldolgozása

8. táblázat: A Tihanyi-félszigeten felvételezett talajtípusok jellemzése Talajtípus Alapkőzet A talaj vastagsága Hasznosítható vízkészlet Rövid jellemzés Köves-szik­lás váztalaj bazalt és tufái, gejzirit, mészkő 10 cm 0-50 mm Szilárd kőzetdarabokból és a rajtuk húzódó igen sekély szervesanyag-rétegből álló talaj­képződmény. A talaj kémhatása és mésztar­talma attól függ, hogy milyen talajképző kő­zeten alakult ki. Mezőgazdasági művelésre nem alkalmas. Nyílt vagy záródó sziklagyepi növénytársulás díszlik rajta. Földes kopár talaj márgás, agyagos kőzetek, lösz 10 cm 200 mm felett (löszön) A sekély A szint és az erózió csekély táp­anyagkészletet eredményez. Nyílt és záródó gyepek jellemezhetik, Tihanyban egyes ero­dált földes kopárokon mezőgazdasági műve­lés is zajlik. Humusz­karbonát talaj márgás, agyagos kőzetek, lösz 40 cm 200 mm felett (löszön) Elsősorban szárazabb területeken alakul ki. A mésztartalma az egész szelvényben jelen­tős. Vízgazdálkodása kedvező, a tápanyagtar­talom a szerves anyagban gazdag szint vastag­ságától függő. Növényzete általában mész­kedvelő tölgyes, erősen füves cserjések, de gyakori a szántóföldi hasznosítás is. Rendzina talaj mészkő, dolomit, meszes tufák 40 cm 50-90 mm felett (löszön) A felső talajszintben mállott kőzettörmelék található. A földes rész jó vízgazdálkodási tu­lajdonságai ellenére a tárolt hasznos víz mennyisége általában kicsi. Tápanyag-szol­gáltató képessége jó, de a tápanyagok érvé­nyesülését akadályozza a hosszú, száraz idő­szak és a téli átfagyás. Fekete nyirok­talaj bazalt és tufái, gejzirit 40 cm 50-90 mm Elsősorban a hegyek gerincein, csúcsain, me­redek lejtőin alakul ki. A tömör kőzet közel­sége következtében fellépő nyári kiszáradás meggátolja a biológiai lebontást, ezért a szer­vesanyag-tartalom magas. Meszet többnyire nem tartalmaz. A nagy szervesanyag- és táp­anyagtartalom ellenére a szélsőséges mikro­klimatikus viszonyok következtében gyenge termőképességű. Ramann­féle barna erdőtalaj márgás, agyagos kőzetek, lösz változó (40-100 cm) 140-200 mm Tihanyban mélyben kovárványos barnafölde­ket is megfigyelhetünk, ami a fizikai féleség­ben változatos üledékes összletek eredménye. Vízgazdálkodása kedvező, vízáteresztő képes­sége közepes, víztartó képessége jó. Táp­anyagellátása szintén kedvező. Természetes növényzete cseres tölgyes. Karbonát­maradva­nyos barna erdőtalaj márgás, agyagos kőzetek, lösz változó (40-100 cm) 140-200 mm Elterjedése a barnaföldek vagy a csernozjom barna erdőtalajok területén belül, azok lejtős, erodált térszintjein jellemző. Szerkezete szem­csés. Kémhatása többnyire semleges. Vízgaz­dálkodása kedvező, tápanyag-gazdálkodása jó. Természetes növénytakarói gyenge mészked­velő tölgyesek, tatárjuharosok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom