Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)

A TÓTVÁZSONY ÉS BALATONCSICSÓ KÖZÖTTI TERÜLET - BEVEZETÉS - FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS - REGIONÁLIS FÖLDTAN, RÉTEGTAN - Neogén üledékciklus

elválású, szinte teljesen mészmentes. A Vöt.7. fúrás 6,0-7,0 m közötti szakaszán az agyagban lévő xenolitok elrendeződése bazalttufa szövetére emlékeztet. A korábbi térképező fúrásokban harántolt bentonitos agyagot JÁMBOR (1980) bazalttufa eredetűnek tartotta, és a Tapolcai Bazalt Formáció Kabhegyi Vörösagyag Tagozatába sorolta. Mindkét képződmény ugyanannak a vulkáni tevékenységnek a terméke, lerakodási és mállási körülményeik azonban eltérőek egymástól. A szárazulatra hullott tufából a Kab-hegyen szárazföldi málladék (fire-clay) keletkezett, míg a nagyvázsonyi lagúnában mésziszap rétegekkel váltakozó bentonitos agyag rakódott le. A Balatoncsicsótól É-ra mélyült Bcst.l. fúrás rétegsora átmenetet mutat a Balaton fölötti lejtőkön ismert Tihanyi Formáció felé. A fúrás felső tíz méterében uralkodó a Nagyvázsonyi Mészkőre jellemző mésziszap (meszes homokkal, agyaggal váltakozva), míg ezalatt a különböző jellegű, (meszes, aleuritos, huminites) agyagrétegek kerülnek túlsúlyba. Valószínűleg a Nagyvázsonyi Mészkő D-i elterjedési határát kijelölő dombsorok közötti völgyek helyén lehettek olyan csatornák, amelyek biztosították az összeköttetést dél felé. Erre a kapcsolatra utal a Tihanyi Formáció és a Nagyvázsonyi Mészkő összefogazódása a fúrás szelvényében. Hasonló átmeneti rétegsort találunk a mencshelyi Halom-hegy lejtőin. Itt a mészkő- és bauxitkavicsokat tartalmazó meszes bázisrétegek fölött édesvízi mészkövet és agyagos kőzetlisztet, homokot, homokkövet találunk. A homok aprószemű, helyenként 0,5-1,0 mm-es muszkovit csillámokat tartalmaz, a homokkő meszes kötésű, lemezes elválású. Vöröstó környékén a Vöt.7. és Vöt.8. térképező fúrás harántolt e formációba sorolt rétegeket a triász alaphegység fedőjében. A Vöt.8. fúrás 1,5-7,2 m közötti homokkő, aleurolit rétegeitől eltekintve a rétegsor agyag, bentonitos agyag és mésziszap váltakozásából áll. A felszínen ezen a területen is édesvízi mészkő törmeléke található. A Nagyvázsonyi Mészkő Formáció rétegtani feküje a Taliándörögdi Márga, de nagy területen közvetlenül a triász alaphegységre települ. A formáció vastagsága 30-40 m. Faunája meglehetősen egyhangú, a mészkőben elsősorban édesvízi csigák fordulnak elő (KORMOS 1909). A Nagyvázsonyi Mészkő koráról nem áll rendelkezésre közvetlen adat. A század elején HALAVÁTS (1902) pannóniainak, KORMOS (1909) ezzel szemben pleisztocén korúnak tartotta. JÁMBOR (1980) szerint a Toronyi Formáció heteropikus fáciese, és fiatalabb a Tihanyi Formációnál. A Balatoncsicsó, Mencshely környéki összefogazódó rétegsorok azonban arra utalnak, hogy a Nagyvázsonyi Mészkő - a feküjében található Taliándörögdi Márgához hasonlóan - a Tihanyi Formáció heteropikus fáciese. Tapolcai Bazalt Formáció A Tapolcai Bazalt Formációba soroljuk a pannóniai üledékes kőzetek között, illetve azok fölött települt bazalt anyagú lávákat, piroklasztikumokat és - önálló tagozatként - azok málladékát. Mencshely környékén nyolc önálló bazalt-előfordulás található, valamint területünk Ny-i szélére a Királykő K-i részének kb. 0,5 km

2-e is áthúzódik (Pósa-tető). A bazaltfeltárások egy kivételével LÓCZY (1913) és VITÁLIS (1911) munkássága óta ismertek. Az említett egyetlen új feltárást 1978-ban találtuk Szentantalfától ÉNy-ra a Csukréti-árok völgyében. Az erősen mállott kőzetről ekkor csak annyit sikerült megállapítani, hogy 2-3 m széles, telérszerű előfordulás, amiben nagyméretű, több cm hosszú, bazaltos amfibol kristályok törmeléke észlelhető. A következő évben egy kisebb suvadás a feltárást elfedte, azóta sem került ismét a felszínre.