Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)
A TÓTVÁZSONY ÉS BALATONCSICSÓ KÖZÖTTI TERÜLET - BEVEZETÉS - FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS - REGIONÁLIS FÖLDTAN, RÉTEGTAN - Neogén üledékciklus
A Királykő vonulatát és a Mencshely melletti Halom-hegyet több szakaszú bazaltvulkanizmus hozta létre. Ezek bonyolult felépítésű, nagy kiterjedésű bazaltelőfordulások (a Halom-hegy környékén meghaladja az 1 km 2-t a bazalttal fedett terület). A Pósa-tetőn a bazalt alatt kb. 10 m-rel a Nagyvázsonyi Mészkő Formáció rétegei települnek. A két képződmény kontaktusát törmelék fedi, így nem tudjuk, vajon van-e bentonit vagy tufa, tufit a bazalt és a Nagyvázsonyi Mészkő között. A bazalt alsó szakasza fekete, tömör szövetű, kevés porfíros elegyrészt tartalmazó, vastagpados és oszlopos elválású kőzet. Helyenként, litoklázisok mentén jól látható a különböző stádiumban lévő gömbhéjas mállási szerkezet. A fekete bazalt felső szakasza hólyagos, salakos szerkezetű. Fedője vörös, hólyagos, salakos bazalt. Ebben néha megtalálható a fekete bazalt durva törmeléke. A bazalt vastagsága kb. 25-40 m lehet. A Királykő tetején a Kapolcs Kpt.l. fúrásban harántolt rétegsorral (JÁMBOR 1980) a Pósa-tető bazaltját nehéz korrelálni. A fúrásban ugyanis a Nagyvázsonyi Mészkő fölött - a Tálodi-erdőhöz hasonlóan - 10 m-nél vékonyabb bazalt települ (3. kitörési szakasz). A Pósa-tetőn leírt tömör és salakos bazaltok az édesvízi mészkő alatti 2. kitörési szakasz anyagához hasonlítanak, ám a fekü a Pósa-tetőn a Nagyvázsonyi Mészkő Formáció. Feltételezhetően a Pósa-tetőn a Nagyvázsonyi Mészkő Formáció felső szakaszát a bazalt helyettesíti. Bonyolultabb ennél az aszimmetrikus felépítésű mencshelyi Halom-hegy rétegsora. A bazalt itt is a Nagyvázsonyi Mészkőre települ kb. 290 m és 340 m tszf. magasság között, a Halom-hegy K-i és DK-i lejtőjén. Ebből a bazalttakaróból egy kb. 150 m széles nyelv nyúlik le a Tófő-dűlőtől majdnem egészen a Felsődörgicse és Kisdörgicse közötti országútig, 290 m tszf.-től kb. 260 m tszf. magasságig. Ez egy 500-600 m hosszú lávanyelv lehetett, ami a pannon térszín egy völgyét vagy a pannon édesvízi üledékgyűjtő mélyebb részét tölthette ki. Ma szép példáját mutatja a laza üledékek lepusztulásával kialakuló morfológiai inverziónak. Az alsó bazaltszint Ny-i részén kb. 300 m tszf. magasságban igen gyakori a vörös bazaltbentonit. Az alsó bazaltszint felső határa egy kis tereplépcsőnél húzódik, ahol egy feltárásban vörös színű bazaltbentonit is a felszínre kerül a törmelék alól, a lávatakaró Ny-i peremén. Ebben a szintben Ny felé haladva, akad még néhány vörösagyag-feltárás, fölötte azonban erősen bentonitosodott salakos bazalt települ. A Halom-hegy K-i lejtőjén, nagyjából ugyanebben a szintben a talaj igen agyagos, vörösbarna színű, ami alapján feltételezhető, hogy a bazalttörmelék alatt is megtalálható a bentonitos bazaltmálladék. A következő bazaltszint elhatárolása igen bizonytalan, ugyanis kb. 340 m tszf. magasságban található vörösagyag felett 350 m magasságban ismerjük a Halom-hegy egyetlen tufafeltárását, mindössze egy kis kiterjedésű foltban. Ez a tufa már a következő fázis kezdete is lehet, így a 2. bazaltszint lávaömlése csak egy vékony takarót alakított ki az első fölött. A 3. és egyben befejező fázis hozta létre a Halom-hegy mai csúcsát. A régi kőbányák alapján jól lehatárolható az utolsó fázis vulkáni kürtője, ahonnan K-i irányban folyt ki a láva. A működés záró szakaszában a Halom-hegy csúcsának K-i oldalán nagy illó- és vízgőz tartalmú explózió zajlott le. 20-50 cm-es orsóbombák (23. ábra), néhány cm-es lapillik, valamint a fekü Veszprémi Márga 10-30 cm-es zárványai találhatók a vörös salakos bazaltban. A Halom-hegy lejtőjén lévő bányában - valószínűleg a robbanásos kitörés központjának közelében - egy kb. 2 m hosszú bazaltbomba látható a bánya D-i felében. A vulkán működése a Halom-hegyen nem sokkal a Nagyvázsonyi Mészkő képződésének kezdete után indulhatott meg, a legfiatalabb szint a Tálodi-erdő, illetve a Királykő 3. fázisának bazaltjával lehet egyidős. Ezt erősíti meg, hogy az első és második szintet elválasztó vörösagyag bentonitos és nem fire clay jellegű, mint a Kab-hegy szárazföldi málladéka. A Halom-hegy D-i oldalában tapasztalható bentonitosodás a bazalt víz alatti mállására utal.
