Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)

A TÓTVÁZSONY ÉS BALATONCSICSÓ KÖZÖTTI TERÜLET - BEVEZETÉS - FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS - REGIONÁLIS FÖLDTAN, RÉTEGTAN - Permotriász üledékciklus

Veszprémi-fennsíkról leírt és a Balaton-felvidék több pontján térképezett dolomittest kapcsolata a Budaörsi-platform felé felmerült ugyan, rétegtani helyzetük azonban ellentmondásosnak látszott. A Budaörsi Dolomitot ugyanis - a benne található Diplopora annulata zöldalga faj alapján - hagyományosan ladin korúnak tartják a Budaihegységben, ezzel szemben a Balaton-felvidéki Kádártai Dolomit feküjében települő Füredi Mészkő karni korát több ősmaradványcsoport vizsgálata is bizonyította (BUDAI-DOSZTÁLY 1990). A legutóbbi elemzések azonban egyértelműen bizonyítják, hogy a Budaörsi-platform a ladin és a kora-karni során többször is előrenyomult a Balaton-felvidéki medence felé, amelynek megtestesítői a buchensteini-füredi rétegsorban megjelenő dolomitnyelvek. A Kádártai Dolomit a vizsgált területen Vöröstótól DK-re, a Hátsó-Ragonya és a Kálvária-domb, majd innen ÉK-re, a barnagi Kálvária dombsorának K-i szélén kerül felszínre. Tótvázsony É-i határában egy kis kőfejtő tárja fel, ahol a Tv.l. fúrás mélyült. A Tv.l. és a vöröstói Vöt.7. fúrásban egyaránt megfigyelhető, hogy a Buchensteini Formációra települő rétegsort felfelé csökkenő vulkanittartalommal jellemzett agyag, szürke, zöldesszürke, áthalmozott, tufás dolomitrétegek építik fel kb. 20 m vastagságban. A vulkánit kimaradásával szürke, barnásszürke, mikrokristályos, lemezes, vékonypados, pados, gyakran iszapfolyásos, autigén breccsás, intraklasztos szerkezetű dolomit fejlődik ki. A tótvázsonyi fúrás ennek a 20 m-es szakasznak a felső részén néhány vékony márgaréteget harántolt, amelyek feltehetően a Füredi Mészkő felső, márgaközös szakaszának közbetelepüléseivel hozhatók párhuzamba. Területünkön a tagozat heteropikusan helyettesíti a Füredi Mészkövet és valószínűleg a Mencshelyi Márga alsó szakaszát is. Feküje a Buchensteini Formáció, fedője a Mencshelyi Márga. A Kádártai Dolomit - heteropikus fáciesei alapján - alsó-karni, cordevolei. Edericsi Formáció Az Edericsi Formáció általunk használt litosztratigráfiai felosztása eltér a Rétegtani Bizottság által hivatalosan elfogadott verziótól (CSILLAG-HAAS 1993). Ez utóbbi szerint a formáción belül csak a Sédvölgyi Dolomit különül el tagozat szinten, a formációnak nevet adó zátony- és zátonykörnyéki fáciesű mészkő nem. A pontosabb megfogalmazás, a litosztratigráfiai egységek egyértelműbb használata érdekében a zátonymészkövet Edericsi Mészkő Tagozat néven önálló litosztratigráfiai egységként különítjük el (CSILLAG 1991). Az Edericsi Formációba a Keszthelyi-hegységben és a Tapolcai-medencében ismert zátonyfáciesű Edericsi Mészkő, valamint a Sédvölgyi Dolomit Tagozat tartozik. Ez utóbbi a Keszthelyi-hegységből, a Déli-Bakony Tótvázsony és Veszprém közötti szakaszáról és a Balaton-felvidék ÉK-i részéről ismert. A vöröstói és barnagi előfordulás a déli-bakonyi karbonát platformnak a Balaton-felvidéki márgamedence felé eső déli szegélye. A Balatonfelvidéken a formációba tartozó rétegek döntő hányada a Sédvölgyi Dolomithoz sorolandó. A formáció rétegei térképünkön mindössze három területen, Vöröstótól D-re és DK-re, valamint Barnagtól K-re 400-800 m-re az országút mellett, és a Barnag-Tótvázsony útelágazástól ÉNy-ra kerülnek felszínre. A barnagi területen a Bat.3. fúrás harántolta az Edericsi Formáció és a Nosztori Mészkő Tagozat átmeneti rétegeit. Sédvölgyi Dolomit Tagozat A Sédvölgyi Dolomitot különböző árnyalatú szürke, gyakran tarka, aprókristályos, rétegzetlen, vastagpados dolomit alkotja. Fő tömege Vöröstótól DK-re 1-1,5 km-re, a Vöröstó és Vászoly közötti földút ÉK-i oldalán található. Itt úgy tűnik, hogy egy 300^400 m széles,