Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)

A TÓTVÁZSONY ÉS BALATONCSICSÓ KÖZÖTTI TERÜLET - BEVEZETÉS - FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS - REGIONÁLIS FÖLDTAN, RÉTEGTAN - Permotriász üledékciklus

valószínűleg szerkezeti síkokkal határolt, csapásirányú sávban a Kádártai Dolomittal „összeforrva" kitölti a karni rétegsor jelentős részét. Ebből a dolomittestből DNy felé egy 10-30 m széles, kb. 200-250 m hosszan követhető dolomitnyelv nyúlik be a márgaösszletbe. A dolomitot néhány méteren belül felváltja a Buhimvölgyi Breccsa, majd a Nosztori Mészkő következik kb. 800 m hosszan. Innen egy rendkívül erősen tektonizált, több kis pikkelyből felépülő területen ismét kb. 300 m hosszan követhető csapásirányban, közvetlen környezetében a Buhimvölgyi Breccsa és a Nosztori Mészkő átmeneti rétegeivel. Barnagtól K-re a Nosztori Mészkő szintjében újra előbukkan, és 300 m hosszú, 10-30 m széles sávban nyomozható. Barnag mellett a dolomitrétegek felső szakaszán néhány rossz megtartású zöld­alga töredéket találtunk. Edericsi Mészkő Tagozat Az Edericsi Mészkő előfordulása a Balaton-felvidéken nem volt ismert korábban, né­hány méter vastag lokális kifejlődését a Nosztori Mészkőtől nem különítették el. A Vöröstótól D-re lévő Ragonyai-bérceken és a barnag-tótvázsonyi útelágazástól ENy-ra lévő dombsoron a Nosztori Mészkőre világosszürke, hófehér, apró- vagy durvakristályos, vastagpados, tömeges mészkő települ. A barnagi elágazás melletti feltárásban a Nosztori Tagozat vékonypados mészköve fölött kb. 4 m vastag, fehér, világosszürke, általában dur­vakristályos, vastagpados, tömeges mészkő következik (22. ábra). Gyakoriak benne a 0,3-3,0 cm-es, szabálytalan alakú mészkő litoklasztok, valamint kriniodea- és echinoidea bioklasz­tok. A felső padban lencsékben dúsulva kovásodott szivacsok találhatók, néhol kőzetalkotó mennyiségben (XIX. tábla 1-2. kép). A Ragonyai-forrástól ÉNy-ra kb. 180-200 m-re tektonikus helyzetben, de valószínűleg szintén a Nosztori Mészkő fedőjében található fehér, tömeges kifejlődésű mészkőre koral­lok, mészalgák és sztromataktisz szerkezetek jellemzők. Az Edericsi Formáció a juli platformok képződményeit foglalja egy litosztratigráfiai egy­ségbe. A Barnag-Vöröstó környékén megjelenő platform-képződmények a középső-juli progradációs időszak kezdetén jöttek létre. Ezen területen azonban a platformok hamar visszahúzódtak, amire a platformüledékek kis vastagsága, kis kiterjedése, foltzátony jellege és a fedőjükben települő medenceüledékek jelentős vastagsága utal. Az Edericsi Formáció vastagságáról, települési helyzetéről és koráról az alábbiakat lehet megállapítani: a Sédvölgyi Dolomit Tagozat vastagsága Vöröstótól D-re 100 m körüli lehet, a „dolomitnyelvek" vastagsága 10-20 m körüli. Az Edericsi Mészkő Tagozat vastagsága 5-6 m-re becsülhető. A formáció feküje területünkön a Nosztori Mészkő, fedője a Csicsói Márga. Korát egyértelműen meghatározza a feküjét alkotó Nosztori Mészkő és a fedőjében települő Csicsói Márga juli kora. Fődolomit Formáció A Fődolomit Formációba a Sándorhegyi Formáció fedőjében megjelenő, gyakorlatilag tiszta dolomitból álló, általában ciklusos felépítésű platform karbonátot soroljuk. Erodált felszínére neogén vagy annál fiatalabb rétegek települnek a Balaton-felvidéken. A tárgyalt területen a formációnak csak az alsó, legfeljebb 200-300 m vastag szakasza őrződött meg a lepusztulástól. Csapásirányban kb. 2,5 km hosszan követhető a balatonhe­nyei Harkától EK felé a balatoncsicsói Fenyves-hegyig, majd a Pécsely és Barnag közötti szinklinális magjában egészen a tótvázsonyi úttól K-re emelkedő Róka-hegyig. A balatonhenyei Harka területén drapp, aprókristályos, jól rétegzett, vékonylemezes, il­letve pados-vastagpados, likacsos dolomit kerül felszínre Neomegalodon carinthiacus és N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom