Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)

ZÁNKA ÉS A PÉCSELYI-MEDENCE KÖZÖTTI TERÜLET - REGIONÁLIS FÖLDTAN, RÉTEGTAN - Neogén üledékciklus

Tinnyei Formáció A Balaton-felvidék szarmata üledékkel borított része - Balatonszepezd környékét leszámítva - a térképezett területre korlátozódik. Zánkától Fövenyesig (Kiliántelepig) nyomozható a felszínen a kavicsból, kavicsos mészkőből és mészkőből álló összlet (Tinnyei Formáció) elterjedési területe, amelyet Balatonakalinál egy középső-triász vonulat szakít meg a tó partjáig lenyúlva. A Sági-erdőben és attól délre, valamint Fövenyes (Kiliántelep) és Balatonudvari között jelentős területeken proluviális törmelék fedi. A szarmata üledékek túlterjednek a bádenin, amint azt már LÓCZY (1913, p. 260) is megállapította Balatonudvari és Akaii térségében. Ezt bizonyítják a legújabb térképezési tapasztalatok is, hiszen a szarmata üledékek mindenhol közvetlenül a triász alaphegységre települnek elterjedési területük peremén. Az abráziós kavics anyaga az alaphegységet felépítő kőzet függvényében többféle lehet, pl. a gyermekváros DNy-i sarkánál aszófői dolomit, a Pántlikamajortól délre lévő szőlőben megyehegyi dolomit (10. ábra). A kavics általában monomikt, de a triász képződmények települési (vagy tektonikus) határánál gyakran kétkomponensű. A gyermekváros víztornyánál például sötétszürke iszkahegyi mészkő és aszófői dolomit, Fövenyesnél iszkahegyi mészkő és megyehegyi dolomit együtt alkotja anyagát. A kavicsok kerekítettsége 3-4-es, méretük változó és az alaphegységtől távolodva csökken. Id. LÓCZY kétségesnek tartotta a kavics rétegtani helyzetét, és szarmata vagy pannóniai emeletbe vélte sorolhatónak, mivel fedi a szarmata mészkövet (1913, p. 259). Ez a bizonytalanság nyilvánul meg földtani térképén is (1920), amelyen pannóniainak ábrázolta a Balatonakaiitói Dörgicse felé vezető út menti területet. Az újabb megfigyelések szerint itt 10. ábra: Megyehegyi Dolomit anyagú szarmata abráziós kavics a balatonakaii Pántlika-szőlőben (BENCE-BUDAI 1987) Fig. 10. Sarmatian abrasion gravels from Megyehegy Dolomite. Balatonakaii, Pántlika vineyard