Dietzel Gyula: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 21. - A Bakony nappali lepkéi. (45 színes fotóval) (Zirc, 1997)

A fajok részletes jellemzése

c?— Hárskút, Reé-erdd, 1988. VI. 24. Hárskút, Max-völgy, 1987. VI. 27. Hárskút, Borzás-hegy, 1992. VI. 21. Hárskút, Borzás-hegy, 1989. VI. 22. o —Hárskút, Borzás-hegy, 1990. VI. 7. Hárskút, Borzás-hegy, 1990. VI. 25. Hárskút, Borzás-hegy, 1988. VI. 27. Hárskút, Borzás-hegy, 1988. VI. 29. Hárskút, Kdris-hegy, 1989. VII. 1. Hárskút, Borzás-hegy, 1990. VI. 12 Hárskút, Gyöngyös, 1987. VII. 10. Hárskút, Gyöngyös, 1988. VI. 21. Az alfaj elnevezésében utaltam az elsd megtalált példány lelőhelyére (Max-völgy, a térképen nincs jelezve, a Kis-Bükk északi lábánál, nyugat-délnyugat irányban. Az 1989-ben megjelent közleményem (DIETZEL, 1989b) részlettérképén feltüntettem!) Az ssp. maxentius rajzása átlagos időjárási viszonyok mellett június közepén kezdődik — 1990 kivétel volt — és július közepéig tart. Június végére már hanyatlik az állomány, csak a peterakással késlekedő rongyos nőstényei tartják magukat. Egyenlőre gyakori, a terület több pontján él, sot a Borzás-hegy alatti Pagonyi-völgy bejáratánál június 20. táján domináns nappali lepke faj. Déli irányban, a Veszprém-Ajka törésvonal felé szaporodik megismert élőhelyeinek száma. 1992 júniusában előkerült a Márkó feletti Kökapu-tetőról, a Kopasz-hegyről, és néhány egyede elérte a Veszprémtől északnyugatra elterülő Rátóti-Nagy-mezőt, Kartal pedig egy elsodródott példányát a Márkától délre levd Templom-dombon találta (Menyekepuszta körzete). A Nagy-mezőn — ez a márkói! — megtaláltam a Szent László-tárnics néhány példányát (G. cruciata), így igen valószínű, hogy az egykori katonai területek kutatásának lehetősége a faj további élőhelyeinek felfedezéséhez vezet. Ugyanilyen reményekkel nézhetünk a Zséfia-puszta-Nagyvázsony útvonal keleti területeinek kutatása elé is, ahol szintén van esély a G. cruciata előkerülésére, miután a nyugati oldalon már megkerült. A xerophila morfológiailag csak a nőstény ivaron mutat fel jelentékenyebb eltéréseket, ezek azonban közel sem az egyedek, hanem a genus jellegzetessége. Anomáliái eddig nem kerültek eld. Veszélyeztetettsége tulajdonképpen nehezen körvonalazható, mert bár lokális, élőhelyein nem ritka. Ugyanakkor egyes pontokon már felfigyeltünk a becserjésedés jelenségére, más helyen viszont éppen ennek megszüntetése, illetve annak gépi úton történő radikális kiszaggatása kelt némi aggodalmat. A hárskúti Kdris-hegy tervbe vett letermelése pedig az alatta húzódd Stefánia-völgy faunáját veszélyezteti a nyílt színi kőfejtés járulékos rombolásai által. Gyűjtésénél — még tudományos célok esetén is — nem szabad megfeledkezni a kíméletről, bár a legcsekélyebb veszély innen fenyegeti a lokálist fajt. További terjedésére az említett pozitívumok még nem szolgálnak elegendő bizonyítékkal. Honossága a természetvédelmi törvények meghozatalakor még nem volt ismeretes! Bakonyi státusza: 2, melyet lokalitása indokol. Rögzített bakonyi lelőhelye: 4 (37. térkép) 4 a, b 5 a, b,c, d 6 c 67