Marián Miklós: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 20. - A Bakony hegység kétéltű- és hüllőfaunája (Zirc, 1988)

A fajok ismertetése

60 70 80 90 00 10 20 70 80 90 14. ábra: A vöröshasú unka (Bombina bombina) lelőhelyei a Bakonyban és elterjedése Európában Abb. 14: Die Fundorte der Rotbauchunke (Bombina bombina) und ihre Verbreitung in Europa. M-MO - Uzsa-Erdésztelep (Lesenceistvánd): 1968, Sey O.; 1976.05.13., I-Szi, 1977.07.28., Szvezsényi L. - Uzsai-halastavak (Lesenceistvánd): 1968.06.06., Sz - Vadász-völgy (Németbánya): 1967.05.30., Sz - Vállus, erdészeti telep: 1969.05.20., Sz - Vázsonyi-séd (Pula): 1976.06.29., I; 1977,1 - Veszprém, Betekints-völgy: 1979.09.03., S-Weninger T. - Vörös-János-séd (Ugod): 1959.05.20., Sz; 1975.08.05., I Zirc: 1968.07.17., M-MO; 1985, I. (14. ábra): A vöröshasú unka pontuszi faunaelem. Kelet-Európa sztyeppéiró'l hatolt be Közép-Európába. Elterjedési területe: nyugaton a Weser-folyóig és Dániáig, északon a Finn-öbölig, keleten az Urai-hegységig, délen a Fekete-tengerig, Észak-Jugoszláviáig és Bulgáriáig terjedő vidékeken találjuk állományait (14. ábra). Magyarországon nagy elterjedtségű, sík vidéki faj, amely azonban dombvidékeinkre és középhegységeinkbe is behatol. A Bakony hegység völgyeiben és a környező tájakon elég nagy számban gyakran előforduló békafajunk (12. kép). Nevét hasoldalának vörös foltjairól kapta. Ez azonban korántsem biztos határozó bélyege. Alsó oldala, az egyes példányokon, a cinóbervöröstől a narancs-sárgáig a legkülönfélébb színváltozatot mutatja és ezen az alapon közeli rokonával, a sárgahasú unkával könnyen összetéveszthető. Lényegesebb megkülönböztető