Marián Miklós: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 20. - A Bakony hegység kétéltű- és hüllőfaunája (Zirc, 1988)

A fajok ismertetése

60 70 80 90 00 10 20 70 80 90 10. ábra: Az alpesi gőte (Triturus alpestris) lelőhelyei a Bakony hegységben és elterjedése Európában Abb. 10: Die Fundorte des Bermolches (Triturus alpestris) im BakonyGebirge und seine Verbreitung in Europa. Áprilisban - miután nászszínei kialakultak - kezdődik a párosodási időszak és május végéig tart. Párosodáskor a nőstény szaganyagot bocsájt a vízbe, amely a hímet odavonzza. A-hím a násztevékenység alatt spermatofort (kocsonyás anyagba ágyazott spermacseppet) rak le a fenékre, amelyet a nőstény kloákájába szippant. Korodi Gál szerint a szájába vesz és a kloákájába helyez (KORODI GÁL 1984). A lerakott petefüzéreket a nőstény vízinövényekre aggatja. A petékből kikelt kopoltyús lárvák augusztus végén, szeptember elején alakulnak át tüdős, szárazföldi alakká. Előfordul a neoténia is, amikor a lárva növekedése következtében testnagyságban, színezetben az átalakult példányokhoz hasonlít, de fejlődését tekintve megmarad a vízi formában, amit kopoltyúi is bizonyítanak. Ebben a lárvaalakban szaporodni is képes, ha a 2-5. évben az ivarérettségét eléri. Az alpesi gőte a párosodás, peterakás után elhagyja a vizet és szárazföldi, éjszakai életmódot folytat. Sok példány azonban egész évben a vízben marad. Márciustól októberig minden hónapban megfigyeltem vízi életmódot folytató egyedeket. Legkésőbb október 26-án (1965, forrásmedence, Iharkút) találtunk vízben aktív Triturus a. bakonyiensist. A szárazföldön nappal korhadt fák üregeiben, kövek, mohapárnák alatt rejtőzködik. Éjszaka indul táplálékszerző útjára. Ősszel, szeptember-októberben a szárazföldön kidőlt fák, kövek alá, gyökerek közé húzódik téli álomra. Előfordul, hogy vízben, iszapban telel át, amint azt a Lengyel-Tátrában följegyezték (KOWALS-