Marián Miklós: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 20. - A Bakony hegység kétéltű- és hüllőfaunája (Zirc, 1988)

A fajok ismertetése

B D 11. ábra: A Triturus a. alpestris LAUR. es a Triturus a. bakonyiensis DELY feje. A: Triturus a. alpestris LAUR. 6 feje felülről, B: Triturus a. alpestris LAUR. 6 feje oldalról, C: Triturus a. bakonyiensis DELY 6 feje felülről, D: Triturus a. bakonyiensis DELY 6 feje oldalról (Dely O. Gy. nyomán) Abb. 11: Kopf der beiden Unterarten des Bergmolches. A: Triturus a. alpestris LAURENTI, 6, Kopf von oben, B: Triturus a. alpestris LAURENTI, 6, Kopf von der Seite, C: Triturus a. bakonyensis DELY, 6, Kopf von oben, D: Triturus a. bakonyensis DELY, 6, Kopf von der Seite. KI-MLYNARSKI 1965). Kevésbé zord időjárású esztendőben, enyhe mikroklímájú helyen, hosszú ideig aktív. Bali József december 17-én (1978, kút, Augusztintanya) még élénk állapotban találta. A vízben alsóbbrendű rákokkal, férgekkel, apró ízeltlábú lárvákkal (szúnyoglárva), csigákkal táplálkozik. Szárazföldi élelme férgekből, százlábúakból, apró csupaszcsigákból áll. Emberi szempontból hasznos állatnak mondható. Ellenségei számosak. A vízben lárváit a nagyobb termetű békafajok, kifejlett alakjait egyes vízimadárfajok pusztítják. A szárazföldön a baglyok és a földön gyűjtögető sün, borz, róka csökkentik állományát. Az alpesi gőte természetvédelem alatt áll. Veszélyeztetett biotópjainak és így állományának fenntartására az erdőművelés terén gyakorlati intézkedések kívánatosak: erdei pocsolyák, vízzel telt keréknyomok vizének megőrzése, ilyenek létesítése. 2. Triturus eristatus eristatus LAURENTI - Tarajos gőte Teljes hossza: 66 88-92 mm, 99 105-128 mm; testhossza: 66 49-53 mm, 99 60-77 mm; farokhossza: 66 39-43 mm, 99 45-51 mm Lelőhelyei: Bazsi: 1982.07.30., I - Büdös-tó (öcs): 1971.04.21., M-MO - Füzed-tó (Balatoncsicsó): 1979.04.11., I - Kab-hegy, vadászlak felgátolt patak tavában: 1980.06.07., M-T - Kis-tó (Pécsely): 1979. 03.26., I - Köcsi-tó (Alsóörs): 1979, I - Tar-óra-hegy (Monoszló): 1979.07.31., I - Torma-rét (Nagyvázsony) régi bazaltbánya: 1973.09.29., M-MO-T (12. ábra): A tarajos gőte észak- és közép-európai eredetű faunaelem. Areája Skóciától, Angliától, Franciaországtól és Svájctól a Szovjetunióig, Dél-Norvégiától és Dél-Svédországtól Közép-Európán át Görögországig terjed (12. ábra): Délen a hegyekben 2000 m magasságig felhatol.