Dr. Medvegy Mihály: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19. - A Bakony cincérei (Zirc, 1987)

7. Fajlista

11.V.U., Kas - 81:65.V.25., Papp - 83: 77.VI.7., Roz - 91: 69.IV.9., Tóth - 94:64.VI.ll., Papp ­102: 79.V.20., Roz - 108: 77.VII.16., Bali - 109: 74.V.11., 2, Bali - 111: 74.V.21., Kas - 125:78. VI.22-, Szal - 135: 83.V.9., Tóth - 137: 71.VII.24., 2, 72.IV.11., 72.IV.14., 2, 72.IV.24., 4, 72.IV. 25., 6, 72.V.10., 72.V.16., 72.V.22., 5, 72.V.30., 72.VI.6., 2, 76.VI.16., 73.V.7., 73.V.9., 73.V.10., 3, 73.V.31., 5, 73.VII.12., 73.VIII.1., 73.VIII.4., 73.VIII.6., 77.VII.24., 5, 79.V.19., 77.VII.1., Bali ­139: 78.VI.10., Die - 141: 69.V.22., Papp, 78.V.21., 3, Ádám, 78.VII.1., Roz - 145: 72.V.28., Ádám - 146: 65.VIII.10., Bezs, 76.VI.1., Bali, 78.VI.21., 2, Sip, 78.VI.29., 3, Ner - 147: 61.V.5., Papp ­148: 77.V.23., Bah - 150: 75.VIII.17., Med - 155: 78.V.30., Ádám - 157: 57.VI.27., Papp, 70.VI. 7., 72.VI.15-, 4, Tóth, 74.VIII.4., 2, Bali. AI.: 20: 82.V.23., 6, in coli. Med, leg: MedN - 22: 85.V.29., in coli. Med, leg: MedZ - 26: 66.VII.10., tölgyfáról (TÓTH 1968) - 32: 78.V.12., Pod - 38: 72.VII.8., 10, farakásról, Med-Sol - 56: 84.V. 24., 2, virágról ifj. Koloszár András - 71: 78.VI.17., Szeő - 80: 78.VII.27., Szeő - 105: 71.V.11., 20, elszáradt diófa törzsén szaladgáltak, Med-Sol - 150: 72.VI.22., 3, Sol-Med, 72.VI.28., 6, Med, 72.VII.1. tölgy tűzifarakásról 15, Med, 83.VI.3., 40, Vida. 57. Gracilia minuta FABR. (Jav.: Törpecincér) 5 mm-es, világos fakóbarna színű, lábai, csápjai sárgásbarnák. Előtora kifejezetten megnyúlt. Az egész holarktikus régióban előfordul, de hazánkban meglehetősen szórványos előfordulású. DEMELT 1966. sze­rint szinte minden lombosfában és cserjében megél, hazánk területéről származó kevés számú adat alapján tápnövényként a fűzet (Salix) emelném ki. Az kétségtelen, hogy néha vékony ágakból, például fűzfa­kosarakból tömegesen is előjöhet. 1-2 éves fejlődésű, DEMELT (1966) szerint a lárva eleinte a kéregben, majd a farészben rág, a bölcsőben bábozódik. Júniustól szeptemberig tápnövényén található. Eddig a Ba­konybol egyetlen adatunk van: Data in coll. TTM: 157: leg: Lichtneckert. 58. Axinopalpis gracilis KRYN. (Jav: Kecses selymescincér) 1 cm körüli, hosszúkás alakú, egyszínű sárgásvörös cincér. Pontomediterrán elterjedesu. Hazánk és a Bakony több pontjáról előkerült, de sehol sem tömeges, bár neveléssel nagyobb számban is sikerült gyűjteni. Kü­lönböző lombosfákban él: tölgyből (Quercus), mandulából (Amygdalus communis), szilvából (Prunus do­mestica), vadrózsából (Rosa) magunk is neveltük a Bakonybol. Fél-egy cm vastagságú ágacskákban fejlő­dik, DEMELT (1966) szerint 2 évig. Esti, éjszakai állat, fényre is repül, nevelésen kívül kopogtatással is jól gyűjthető, június elején rajzik. Data in coll: 5: 82.IV. ex 1. több példány, Juh - 6: ex 1. vadrózsából, több példány, Gas - 21: 77.VI.8., cseresznye­fáról kopogtatva Med - 22: 77.VI.9. 4 péld. mandulafákról kopogtatva, Med, 31: 74.1.13. és 1.21. ex 1. mandulából, Gas, 77.1.26. ex 1. molyhostölgyből, Szék-Gas - 42: 74.1.2. ex 1. mandulából, Szék ­104: (KUTHY 1896) - 118: 77.VII.12. szelídgesztenyésben felállított fénycsapdából, in coll. Pod, leg: Bürgés Gy. - 135: Gödrös, 80.V.6. ex 1. mandulából, Szék - 147: 79.VI.18. ex 1. kisujjvastagságú mandulagallyból, Med. 59. Obrium brunneum FABR. - Törpe hengercincér Kb. fél cm-es, egyszínű, fényes vörösbarna, előtora a szárnyfedőknél keskenyebb, mint elöl. Közép-Euró­pától Kisázsiáig megtalálható. Hazánkban elsősorban hűvösebb hegyvidéki tájakon fogható, a Bakonybol idáig csak egyetlen adatunk van. Fenyőfélékben, azok vékony ágaiban a kéreg alatt fejlődik. Az imágó táp­növénye törzsén vagy árnyékos helyeken virágokon (Spiraea) található június-júliusban. Az eddigi egyetlen bakonyi adat: Data in coll. TTM: 157: leg: Lichtneckert. 60. Nathrius brevipennis MULS. - Kosárcincér Talán a legkisebb cincérünk, 3-6 mm-es, barna színű. A szárnyfedők a kezdetüktől a test végéig tartó rész­nek csak valamivel több, mint felét borítják, a hártyás szárny sem ér a test végéig. Kozmopolita: Európában, Kisázsiában, Észak-Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában egyaránt előfordul. Hazánkban csak szórványos, viszont fűzfélékből (Salix) (pl. fűzvesszőből font kosarakból) olykor nagy tömegben jön elő. DEMELT (1966) szerint az imágó júniusban rajzik, a petét az elhalt vagy már feldolgozott vessző kérgére ragasztja, a lárva a kéreg alatt rág, 2 éves fejlődésűnek tartja. A Bakonybol egyetlen adatunk van eddig: Data in coll. TTM : 157 : leg: Lichtneckert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom