Dr. Medvegy Mihály: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19. - A Bakony cincérei (Zirc, 1987)

7. Fajlista

11.V.U., Kas - 81:65.V.25., Papp - 83: 77.VI.7., Roz - 91: 69.IV.9., Tóth - 94:64.VI.ll., Papp 102: 79.V.20., Roz - 108: 77.VII.16., Bali - 109: 74.V.11., 2, Bali - 111: 74.V.21., Kas - 125:78. VI.22-, Szal - 135: 83.V.9., Tóth - 137: 71.VII.24., 2, 72.IV.11., 72.IV.14., 2, 72.IV.24., 4, 72.IV. 25., 6, 72.V.10., 72.V.16., 72.V.22., 5, 72.V.30., 72.VI.6., 2, 76.VI.16., 73.V.7., 73.V.9., 73.V.10., 3, 73.V.31., 5, 73.VII.12., 73.VIII.1., 73.VIII.4., 73.VIII.6., 77.VII.24., 5, 79.V.19., 77.VII.1., Bali 139: 78.VI.10., Die - 141: 69.V.22., Papp, 78.V.21., 3, Ádám, 78.VII.1., Roz - 145: 72.V.28., Ádám - 146: 65.VIII.10., Bezs, 76.VI.1., Bali, 78.VI.21., 2, Sip, 78.VI.29., 3, Ner - 147: 61.V.5., Papp 148: 77.V.23., Bah - 150: 75.VIII.17., Med - 155: 78.V.30., Ádám - 157: 57.VI.27., Papp, 70.VI. 7., 72.VI.15-, 4, Tóth, 74.VIII.4., 2, Bali. AI.: 20: 82.V.23., 6, in coli. Med, leg: MedN - 22: 85.V.29., in coli. Med, leg: MedZ - 26: 66.VII.10., tölgyfáról (TÓTH 1968) - 32: 78.V.12., Pod - 38: 72.VII.8., 10, farakásról, Med-Sol - 56: 84.V. 24., 2, virágról ifj. Koloszár András - 71: 78.VI.17., Szeő - 80: 78.VII.27., Szeő - 105: 71.V.11., 20, elszáradt diófa törzsén szaladgáltak, Med-Sol - 150: 72.VI.22., 3, Sol-Med, 72.VI.28., 6, Med, 72.VII.1. tölgy tűzifarakásról 15, Med, 83.VI.3., 40, Vida. 57. Gracilia minuta FABR. (Jav.: Törpecincér) 5 mm-es, világos fakóbarna színű, lábai, csápjai sárgásbarnák. Előtora kifejezetten megnyúlt. Az egész holarktikus régióban előfordul, de hazánkban meglehetősen szórványos előfordulású. DEMELT 1966. szerint szinte minden lombosfában és cserjében megél, hazánk területéről származó kevés számú adat alapján tápnövényként a fűzet (Salix) emelném ki. Az kétségtelen, hogy néha vékony ágakból, például fűzfakosarakból tömegesen is előjöhet. 1-2 éves fejlődésű, DEMELT (1966) szerint a lárva eleinte a kéregben, majd a farészben rág, a bölcsőben bábozódik. Júniustól szeptemberig tápnövényén található. Eddig a Bakonybol egyetlen adatunk van: Data in coll. TTM: 157: leg: Lichtneckert. 58. Axinopalpis gracilis KRYN. (Jav: Kecses selymescincér) 1 cm körüli, hosszúkás alakú, egyszínű sárgásvörös cincér. Pontomediterrán elterjedesu. Hazánk és a Bakony több pontjáról előkerült, de sehol sem tömeges, bár neveléssel nagyobb számban is sikerült gyűjteni. Különböző lombosfákban él: tölgyből (Quercus), mandulából (Amygdalus communis), szilvából (Prunus domestica), vadrózsából (Rosa) magunk is neveltük a Bakonybol. Fél-egy cm vastagságú ágacskákban fejlődik, DEMELT (1966) szerint 2 évig. Esti, éjszakai állat, fényre is repül, nevelésen kívül kopogtatással is jól gyűjthető, június elején rajzik. Data in coll: 5: 82.IV. ex 1. több példány, Juh - 6: ex 1. vadrózsából, több példány, Gas - 21: 77.VI.8., cseresznyefáról kopogtatva Med - 22: 77.VI.9. 4 péld. mandulafákról kopogtatva, Med, 31: 74.1.13. és 1.21. ex 1. mandulából, Gas, 77.1.26. ex 1. molyhostölgyből, Szék-Gas - 42: 74.1.2. ex 1. mandulából, Szék 104: (KUTHY 1896) - 118: 77.VII.12. szelídgesztenyésben felállított fénycsapdából, in coll. Pod, leg: Bürgés Gy. - 135: Gödrös, 80.V.6. ex 1. mandulából, Szék - 147: 79.VI.18. ex 1. kisujjvastagságú mandulagallyból, Med. 59. Obrium brunneum FABR. - Törpe hengercincér Kb. fél cm-es, egyszínű, fényes vörösbarna, előtora a szárnyfedőknél keskenyebb, mint elöl. Közép-Európától Kisázsiáig megtalálható. Hazánkban elsősorban hűvösebb hegyvidéki tájakon fogható, a Bakonybol idáig csak egyetlen adatunk van. Fenyőfélékben, azok vékony ágaiban a kéreg alatt fejlődik. Az imágó tápnövénye törzsén vagy árnyékos helyeken virágokon (Spiraea) található június-júliusban. Az eddigi egyetlen bakonyi adat: Data in coll. TTM: 157: leg: Lichtneckert. 60. Nathrius brevipennis MULS. - Kosárcincér Talán a legkisebb cincérünk, 3-6 mm-es, barna színű. A szárnyfedők a kezdetüktől a test végéig tartó résznek csak valamivel több, mint felét borítják, a hártyás szárny sem ér a test végéig. Kozmopolita: Európában, Kisázsiában, Észak-Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában egyaránt előfordul. Hazánkban csak szórványos, viszont fűzfélékből (Salix) (pl. fűzvesszőből font kosarakból) olykor nagy tömegben jön elő. DEMELT (1966) szerint az imágó júniusban rajzik, a petét az elhalt vagy már feldolgozott vessző kérgére ragasztja, a lárva a kéreg alatt rág, 2 éves fejlődésűnek tartja. A Bakonybol egyetlen adatunk van eddig: Data in coll. TTM : 157 : leg: Lichtneckert.