Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)

A Tihanyi-félsziget barlangjai

Irodalma: 7. 0. 10. 11. 22. 36. 37. 41. 45. 49. 67. 68. 82. 83. 89. 100. V. Diós - Gödrö3 - Óvár csoportja A félsziget északi részének bazalttufa rögei alkotják e szpeleográfiai csoportot. A hőforrástevékenység nem volt jelentős, gejzirit csak az^ővár tetejét kérgezi be vékonyan. Az e helyről ismert barlangok bazalttufában keletkeztek eupciÓ3 gőzrobbanással, illetve áltektónikus módon suvadóssal. Jelenleg 2 barlangról és 3 betömött barlangról van tudomásunk. 41. Gödrösi Explóziós-barlang /egyéb elnevezései az Adattárban/ A Gödrös-tető délnyugati oldalában, 147 m tengerszint feletti magasságban, Gáspár Imre Tihany-Gödrös, Jegenye sor 2. számmal jelzett nyaralójónak telkén van. Tihany község nyugati szélétől a Balatonfüred felé tartó úton 400 m utón jobbra /észak felé/ van a Gödrösre vezető út elágazása. Ez elágazáson juthatunk el Gödrös üdülőtelepre, a Jegenye sornak nevezett utca túlsó végére, a 2. számú telekhez újabb 400 m megtétele után. A kaputól kissé jobbra eső épület jobb oldalánál, hátul az egykori bányafalban van a barlang. A barlangot az 1920-as évek végén, vagy a '30-as évek elején tárta fel a bányaművelés. HOFFER /1934/ írja róla, hogy 1931-ben Gödrös-tető e délnyugati oldalában 120 m hosszan több kisebb bazalttufabánya volt. Az Ó3zaki részen működött Kiss Lajos bányája, mely két barlangot tárt fe, közülük a nagyobbik a GödrÖ3i- Explóziós-barlang. Egyebek közt a barlangról ezt írja: "... nyílása 3,5 m magas, 1,5 m 3zéles és néhány méterig lehet bele látni ...szögletes, tuskós falán 03 nyílása körül i3 dús calcitbevonat." - E Hoffer András által leírt adatok alapján került be az OKTII barlangkatalógusába /0KTH 1975-1983/. Egyébként teljesen feledésbe merült, oly annyira, hogy a községi tanács a barlangot rejtő bánya területét magánszemélynek üdülőtelekként eladta és arra építési engedélyt is adott. így történhetett meg, hogy az egykori Kiss-féle bányaudvar részben feltöltésre került és rajta pihenőparkot alakítottak ki, valamint a bányafalhoz támaszkodó nyaralóházat építettek közvetlenül a barlang mellett. - 1983-ban Füsi Lajos segítségével ESZTERHAS /1983/ azonosítja ós méri fel a barlangot, majd 1985-ben az OKTII megbízásából az Alba Regia Barlangkutató Csoport néhány tagja eltávolít a /3 * barlangból kb. 6 m -nyi törmeléket, ezáltal megismerve a korábban rejtett részeket és kor, valamint minőség /származás/ szerint meghatározva a barlang kitöltődését. A feltöltött telket északnyugatról 3,5 m-re kiemelkedő, nagyjából függőleges bányafal határolja. E falból néz délnyugat felé a barlang .1,5 m széles 3 m magas szája. A barlang jelenleg feltárt állapotában jól látszik az a rés, mely mentén a forró víz és gőz szétfeszítette a bazalttufitban levő kürtőt. A bejárattal szemközt és a mennyezet jobb oldalán pedig omladékkal kitöltve folytatódik a rés a felszín felé. Reális lehetőség mutatkozik arra, hogy lefelé tágítva teljesen ki lehet bontani az explóziós körtőt, előre bontva pedig a barlang fölött levő platón, a bejárattól kb. 10 m-re látható üreges beszakadásig el lehet jutni. A barlang horizontális kiterjedése 6,80 m, teljes /a mellékágakkal és aknákkal mért/ hossza 15,80 m. A legalsó és legfelső