Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)
A Tihanyi-félsziget barlangjai
pontja közti különbség 6,5 m. Térfogata kb. 10 m . A barlang 1985-ben eltávolított kitöltése három rétegből tevődött össze: 1. A legfelső 1 m -nyi anyag többségében fahulladék, kisebb részben epitesi törmelék az 1977-85 közti ebekből. •3 fitt ' ' 2. Az ez alatti kb. 2 m -nyi anyag kisebb része epitesi törmelék, nagyobb re sze szándékos rongálásból /lelkiismeretlen ásványgyüjtők által hagyott meddő/ és klimatikus mállásból származó törmelék az 1930-76 közti évekből 3. A legalsó 3 m -nyi anyag szögletes töresu tufitbol alio törmelék, mellyel a balesetveszélyesnek látszó üreget a feltárás után a kőbányászok igyekez tek betömni még az 1930-as évek előtt. A barlangot körülvevő kőzet, - attól távolabb vörösesbarna lapillibreccsá ból, kisebb bazaltbombákból álló, kissé délre dőlő, nyugodt településű bazalttufit. Közvetlenül a barlangnői szürke hamu-lapillitufitból mésszel összecementálódott brececa, melynek dőlése megállapíthatatlan, de anyaga szerint, abba a diatréma-tölcsérbe tartozik, melynek centruma árbarlangtól kb. 15 m-rel délre jól látható a bónyafalban. A barlang a diatrématölccérben történt explóziós gőzrobbanás útján keletkezett. A gőzrobbanásos üregek a tu fában általában hamar összedőlnek, de ez esetben nem tufáról, hanem tufitról van szó. Mégpedig olyan tuf it képződményről, amely nemcsak gőz, hanem vele együtt forró meszes oldatok hatására ömlött szét a diatrématölcsérből a tófenéken. E meszes oldatok akadályozták meg a gőzrobbanás alkotta üreg összedőlését, egyrészt úgy, hogy cementálták a robbanás helyét körülfogó repedésrendszert, másrészt úgy, hogy kitöltötték a robbanással keletkezett üreget. A későbbi lassú lehűlés hatására az üreget kitöltő oldatból kivált a mész, kondenzációs magokon 1-2 mm-es gömbhéjas szerkezetű pizolitokat alkotva, maj ezek sokasága a falakat kérgezte be fodro3, csipkés alakzatokat képezve. A nagy bejáratú, darabos törmelékkel sokáig kitöltött barlang klímája a külszínitől nem sokban tér el. Zeg-zugo3 felülete miatt sok ízeltlábú talál benne menedéket és tartózkodási helyet. A 2. és 3. törmelékzóna határán néhány állatcsontot is találtunk /egy fürj nagyságú meghatározatlan madár Aves iudet., egy közönséges mókus - Gciurus vulgaris és egy házisertés Gus domesticus/. Ez "elfelejtett" barlang jelentősége egyedülálló, hiszen a pliocén idején bazalt tuf itban gőzrobbanással keletkezett és különös pizolitokkal bekérgezet barlang hazánkban csak ez az egy van. A jelenlegi helyzete, védelme nem megnyugtató - és erősen omlásveszélye33Ó volt. Teljes feltárására, majd állagvédő kiépítésére föltétlenül szükség van. Minél előbb, amíg végképp tönkre megy, el kell érni, hogy a barlang jelen tőségénak megfelelő kezelésben és védelemben részesüljön. A barlang irodalma: 36. 37. A4. 67. 42. Gödrösi Kiss-barlang /szinonimái az Adattárban/ A Gödrös-tető délnyugati oldalában, szintén a Tihany-Gödrös, Jegenye sor h . számmal jelzett telken van, de csak a helye. Ugyanúgy juthatunk el ide, mint az előbb.leírt Gödrösi Explóziós-barlanghoz. Pontos helyét nem sikerült megtalálni. PUsi Lajos szerint ott volt, ahol ma a nyaralóházhoz simuló lépcsősor vezet fel az egykori bányafal tetejére, a Gödrös-tető lankájára. De az
