Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)

A Tihanyi-félsziget barlangjai

36. Hosszú-mező rombarlangja A 3zarkádi Hosszú-mező keleti, a Cser-hegy felé emelkedő lankáján levő forráskúpban van. Megközelíthetjük, ha a Belső-tót a Szarkáddal összekötő szekérúton megyünk a Hosszú-mezői északi útelágazásig. /Vigyázat, a Hosszú-mezőre két egymástól 50-60 m-re levő nagyjóból párhuzamos út vezet!/ Innen délkelet felé haladunk kb. 300 m-t és balra fönt a lankán megtalálhatjuk a Hosszú-mező rombarlangját rejtő forráskúpot. 1983-ban bárlangkataszterező útja. alkalmával regisztrálta ESZTERHÁS /1983/ korábbi említéséről nem tudni. A barlangrom a kúp déli oldalában található. 2,5 m átmérőjű félhenger szerű képződmény a kúp oldalában, előterében pedig berogyás. A bemélyedés aljában több mély rés vezet lejtősen a kúp alá. A limonite3, meszes hidrokvarcit kőtörmelékben apró hidegvizi borsóköveket láthatunk. Feltárása talán eredményes lehet. Kis jelentőségű barlangrom. Irodalma: 37. IV. Csúcs-hegy - Nyereg-hegy csoportja E szpeleográfiai csoportba tartozik a félsziget nyugati, legmagasabb része: a Csúcs-hegy, a Nyereg-hegy, a Büdös-tó-oldul. A terület ulapkőzete a bazalttufa, a legmagasabb részeken pedig a gejzirit található. Három nagyobb és egy kisebb forráskúp van itt, bennük 3 barlangot és 1 bnrlangromot ismerünk. 37. C3Úcs-hegyi-forrásbarlang /szinonimái az Adattárban/ A Csúcs-hegy legmagasabb részét képező hatalmas /kb. 150 m széles, 25 m magas/ forráskup nyugati oldalában található 221 m tengerszint feletti magasságban - BERTALAN /1972/ közlése 3zerint 217,78 m. /Az eltérés abból adódik, hogy Bertalan is a Csúcs-hegy csúcsától mérte vissza a magasságot, de a különböző térképek nem azonosnak adják meg a Csúcs-hegy magasságát./ A Tihanyirévet az Apáti-templomrommal összekötő sárga jelzésű turistaösvényen közelíthetjük meg /a Révtől kb. 4 km, a templomtól kb. .2 km/. Közvetlen a csúcs közelétől jelzett kitérő út '-vezet a barlang bejáratához. A bizonyára igen régóta, de a középkor Csúcs-hegyi őrtornyának építésétől /ÉRI-KELEMEN-NÉMETII-TORMA 1969/ bizonyára ismert barlang első irodalmi említéseit KAÁN /1931/ Ó3 PÁVAI /1931/ írásaiban találjuk. Rövid, részletes leírást ad róla HOFFER /1934/, majd CHOLNOKY /1935/, BERTALAN /1958, 1972, 193274/, HALÁSZ /1960/ 03 BUCKO /1970/ említi főbb paramétereit, Pék József készít róla térképet /MKBT 1970-72/. Ez adatok alapján kerül az OKTII barlangkatalógusába /0KTH 1975-83/. Legutóbb ESZTERHÁS /1983/ végezte kutatását. A legtöbb Tihannyal foglalkozó útikönyv megemlíti /D0RNYAI-ZÁKONYI 1930, ESZTERHÁS 1983, ÖRVÖS 1965, UZ30KI 1980, 1981, ZÁKONYI 1958/. 3,10 m magas, 2,70 m széles bejárata nyugat felé néz. Ezen belépve a barlang "gótikusán" kúpszerű, ovális alaprajzú termébe jutunk. A terem alaprajzi hossztengelye EEK-DDNY irányú és 4,30 m hosszú, a bejárattól a szemközti falig