Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)
A Tihanyi-félsziget barlangjai
3 m a kiterjedése. A falak 4 méter magasságig alig boltozódnak, csak kiugrásokkal, bemélyedésekkel bírnak. 4 m fölött kezdenek erőteljesebben boltozódni, majd az eddigi ovális vetületre merőleges hossztengelyű 2x1 m-es szelvényben szűkülnek tovább 5,5 m magasságig, innen pedig 20-25 cm átmérőjű, kéményszerű kürtő nyílik 6,50 m magasan a külszinre. A bejárat és a külszinre nyíló kürtő között a mennyezeten van még egy 4,30 m magasan záródó vakkürtő is. A barlang feküjét alaposan letaposott kőtörmelék alkotja. Térfogata kb. 20-21 m 3 . A korábbi leírók/BERTALAN 1972, DORNYAY-ZÁKONYI 1955, HOFFER 1934, KAÁN .1932, OKTII 1975-83/ által megadott mérete és az általam 1983-ban készített részletes felmérés és térkép adatai többnyire kisebb eltérést mutatnak, ez a más szisztéma szerint mérésből, illetve több esetben csak becsült méretekből adódik. A barlangot befoglaló gejzirit meszet alig tartalmazó sejte3 hidrokvarcit, illetve a 3 és 4 m közötti zónában tömör kalcedon. A hidrokvarcitos részekben gyakori az opál kiválás. A barlangüreget létrehozó termállá oldódás nyomai, az üstszerű öblösödések a kvarcitos részeken látszanak, a kalcedonos zónában csak sarkos formációk találhatók. Az átszellőző barlang jól követi a külszini hőmérséklet-változásokat. Víz csak alkalomszerűen, páralecsapódás következtében fordul elő benne. Természetes élővilága szegényes, mert kultúrálatlan emberek gyakran raknak benne tüzet, ami nemcsak az élővilágot pusztítja rendszeresen, hanem a barlang falát i3 csúnyán ös3zekormolja. Esetleges ásatása, az alján lévő törmelék eltávolítása nemcsak a batlang további folytatását tárná föl, hanem valószínűleg régészeti adatokkal is szolgálna . A természeti képéből adódó jelentőségét, továbbá azt, hogy néhány ember számára megfelelő esőbeálló 03 bivakodó hely, egy jövőveli ásatás föltétlenül növelné. A barlang irodalma: 7. 8. 10. 11. 16. 3o. 34. 35. 36. 37. 40. 45. 49. 65. 67. 68. 71. 73. 77. 82. 83. 89. 100. 38. Csúcs-hegyi-üreg /egyéb elnevezései a Adattárban/ A Csúcs-hegy nyugat-délnyugati aljában, a Csúcs-hegyi-forrásbarlangtél kb 20 m-rel déllceletre, annak kürtőjével közel egymagas3ágban található. Hasonló úton kereshetjük fel, mint a Csúc3-hegyi-forrásbarlangot. Az ahhoz vezető .sárga jelzésű kerülőútról látszik 2-3 m magasságban, 4-5 m távol. Első leírása HOFFER /1934/-től származik, később BERTALAN /1958/ és HALÁSZ /1960/ is foglalkozott vele. Pék József készítette első térképét /MKBT L970-72/. Ezek alapján került az OKTII barlangkatalógusába /OKTII 1975-83/. A A legutóbbi időben pedig ESZTERHÁS /1983/ kutatta. A barlang 90 cm maga3, 4 m széle3, ré3-szerű nyílása délnyugat felé néz. Ezt előbb víZ3zinte3en, majd emelkedő, de mindig alacsony, lapos fülke követi.. A bejárat mögötti vízszintes aljú, de emelkedő tetejű rész 2 m-ig tart befelé 03 innen a kitöltés megszűnte után előre és jobb oldalra 20°-osan emelkedővé válik a már szálkő-fekü. A vízszintes aljú előtér magassága előbb 90 cm, majd 1 m, beljebb a ferde részeknél már csak 70 cm. Hossza 5 m, legnagyobb szélessége 5,5 m - térfogata kb. 9 m .
