Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)
A Tihanyi-félsziget barlangjai
2,5 m, közepes magassága 1,5 m, térfogata hozzávetőlegesen 25 ni . A barlangot magábafoglaló kőzet többségében alig ková3 forrásvizi mészkő, melyet nagyjából középmagasságban 20 0 /200° dőlésű lemezes meszes hidrokvarcit oszt meg. A lemezes rétegek fekiijében a forrásmészkő könnyen porié meszes kőzetlisztbe megy át. Oldásos formákat a falak magasabb részén és a mennyezeten láthatunk, az alsó régiókban az inkasszió a jellemző. Több helyen látszik a mesterséges tágítás nyoma is. A barlang teljesen száraz, poros. Klímája kis eltéréssel követi a külszínét. Élővilágát főként szúnyogok és pókok alkotják. Ásatása, bár lehetséges, de nein látszik célszerűnek. "Tihanyi mércével" számolva a nagyobb barlangok közé tartozik, dc kieső, nehezen megtalálható elhelyezkedése miatt, jelentősége kicsi. A kőfejtő működése idején alkalmi pihenő- és raktárhelyiségnek számított, mint néhány régi szerszámmaradvány mutatja azt. A barlang irodalma: 36. 37. 39. 41. 20. Hármas-hegyi-opálos-üreg Az Aranyháztól kb. 200 m-rel északkeletre, a Ilármas-hegyi-átjáróbarlangtól nagyjából 100 m-rel északra, közvetlenül a Belső-tó felé eső forráskúpban van. 180 m körüli tengerszint feletti magasságban. Megközelíthetjük a Hármas-hegy Belső-tó felőli löszfeltárásátóí, ha felkapaszkodunk délkelet felé a cserjékkel benőtt oldalban. A rombarlang a forráskúp északnyugati részén, a csúcstól 3-4 m-rel lejebb található. 1983-ban barlangkataszterező útja alkalmával regisztrálta ESZTERHÁS /1983/ korábbi említéséről, kutatottságáról nem tudni. A barlángromot a sziklák boltozattöredékei, a rajtuk lévő oldásnyomok, a. tövükben lévő szűk rések mutatják. E barlangot is egy korábbi kőbánya pusztította el. Kőzetanyaga kalcedon és hidrokvarcit, sok helyen kisebb-nagyobb opól-kifejlődéssel. A törmeléken a karsztbokorerdő cserjéi fejlődtek, a gejziritsziklákon zuzmótelepek. Feltárása nem sok reménnyel kecsegtet. Alig bír valami jelentőséggel e rombarlang. Irodalma: 37. 21. Hármas-hegyi keleti-rombarlang A Hármas-hegyet alkotó forráskúpok legészakkeletebbikében, a szétfejtett csúcs déli felében találjuk kb. 180 m tengerszint feletti magasságban a rombarlangot. A Hármas-hegy északkeleti lábánál lévő szőlőskertek felől érhetjük el. A rombarlangot csak e tanulmány szerzője /ESZTERHÁS 1983/ említi, más Lrodalrni feljegyzés, vagy kutatottsági nyom nincs róla. Az egykori barlangnak csak az északi kráterfalmaradványa látható. Előterében gyűrű formájú perem veszi körül a hajdani barlang helyét. A hidrokvarcitból álló falmaradvány még felismerhető oldásnyomokat mutat. A korábban barlangot rejtő kúpot kőfejtő csonkította meg, helyét azóta bozótos sarj erdő nőtte be. Nem látszik érdemesnek feltárni.
