Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)

A Tihanyi-félsziget barlangjai

Kis jelentőségű rombarlang. Irodalma: 37. 22. Kerék-hegyi-gejzirüreg /egyéb elnevezései az Adattárban/ /Vigyázat, névkeveredós van, mert a Kerék-hegyet többen a Cser-hegy részeként mutatták be, úgy térképen, mint írásban, vö. Adattár!/ A rombarlang a Kerék-hegy északi előterében lévő összedöntött forráskúpok egyikében található, kb. 105 m tengerszint feletti magasságban. Tihany községtől a Rév felé vezető aszfaltúiból az apátsági templomtól számítva 1,5 km-re jobbra /nyugat felé/ egy szekérút ágazik ki, mely északról kerüli a Kerék-hegyet /és betorkollik a Szarkád felé vivő szekérútba/. E szekérúton haladjunk kb. 500 m-t, míg jobbról sűrűn nőtt fiatal fenyvest látunk. Ebbe a fenyvesbe alig járt út vezet. Ezen 15-20 m megtétele után találjuk a 20 évvel ezelőtt még impozáns forráskúp maradványait. /E kúpot szintén a természetvédelmi körzetté való nyilvánítás után bontották le!/ Elsőként HALÁSZ /1959, I960, 1967/ írja le, majd ez információkat veszi át BUCKO /1970/ és az OKTII barlangkatalógusa /0KTH 1975-03/. Halász Árpád helyét úgy jelzi, hogy a Cser-hegyen /értsd: Kerék-hegy/, annak háromszögelési pontjától 170 m-rel északnyugatra van. A hegyen azóta felépült antennarendszer a háromszögelési pontot megsemmisítette, az irány pontosítása pedig a hegycsúcstól 345° azimut a kúp romja felé. Magát a kúpot egy 15-20 m széles, 2-3 m magas képződménynek írja, erről fényképet is készített, melyen füves térségből fehéren kiemelve látszik a kúp. Azóta a felismerhetőség határáig lerombolták és az egész környéket fekete fenyővel betelepítették. A barlang egy felül nyitott kürtő volt, felső részén 1 m széles, a törmelék alkotta aljánál fokozatos tágulás után már 100 cm szélességgel. Az akkor ismert mélysége 5 m volt. Az aljából kelet felé egy vízszintes járható nyílás vezetett a kúp oldalához. Oldalában 50 cm átmérőjű gömbfülkék voltak. Az általa leírt barlangról vázlatrajz is készült. 1903ban ESZTERHÁS /1903/ azonosította a 20 évvel korábban leírt, azóta jelentősen megváltozott üreget, illetve annak romjót. Jelenleg a forráskúpból és annak barlangjából csak az északnyugati fal maradt meg, az is csak részben. Ettől délkelet felé, nagyjából kórformája mélyedés jelzi a kürtő helyét. A 2,5 m magas falmaradványban két üstszerű oldásos melyedest lehet meg felismerni. A barlang helyén cserjék nőttek, kissé távolabb pedig fenyves van. Jelentőségét vesztett barlangrom, amin egy esetleges-feltáráo sem változtatna sokat. Irodalma: 11. 36. 37. 39. 40. 41. 67. 23. Kerék-hegyi-üreg /egyéb elnevezései az Adattárban/ A Kerék-hegy és Cser-hegy név nem egyértelmű használata ez esetben is keveredést okozhat, vö. Adattár! E rombarlang is a Kerék-hegy északi előterében található. Hasonlóan közelíthetjük meg, mint a Kerék-hegyi-gejzirüreget, de ettől kb.,100 m-rel délnyugatra egy szigetszerű bozótosban van a szintén lerombolt kúpja.