Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)

A Tihanyi-félsziget földrajza barlangtani nézőpontból

A TIHANYI-FÉLSZIGET FÖLDRAJZA BARLANGTANI SZEMPONTBÓL Bár e munka a barlangokról szól, de elsőként röviden be kell mutatni a tájat, annak kialakulását, természeti és társadalmi összetevőit, hogy teljesebb képet alkothassunk magukról a barlangokról is. Körülhatárolás, megközelítés A Tihanyi-félsziget a természetföldrajzi értelemben vett Bakony hegység része, a változatos geológiai felépítésű Balaton-felvidék minden szempontból igen érdekes kistája. A nemzetközi barlangkataszteri felosztás szerint a 4463-as terület /ahol az el3Ő számjegy a vidéket, Pannoniát — a második számjegy a hegységet, a Bakonyt - a harmadik számjegy a tájegységet, a Balatonfelvidéket - a negyedik számjegy a területet, a Tihanyi-félszigetet jelöli/. A Dunántúl közepén, az északi szélesség 46°54' és a keleti hosszúság 17°52' földrajzi koordinátáinak metszésénél van. 11 km -nyi területe a Balaton medencéjét két részre osztó tanuhegycsoport. Átlagos magassága kb. 140 m, a Balaton szintjétől mintegy 50 m-re emelkedik ki.. /Legmagasabb része a Csúcshegy 236 m/. Felszíne változatos, a mikroformák sokaságát mutató hegyek, medencék és feltöltött síkok találhatók rajta. A Tihanyi-félsziget egész területe 1952. július 13. óta tájvédelmi körzet, így annak látogatása során az ide vonatkozó szabályokat, rendeleteket be kell tartani. A kutató munkához pedig az OKTH Közép-dunántúli Felügyelőségének engedélyét kell beszerezni /az e munka elkészítéséhez szükséges terepi tevékenységet az előbb említett felügyelőség 478/1933 sz. engedélye tette lehetővé/. Az ország minden része felől jó közlekedési lehetőségek biztosítottak felkeresésére. A Balaton északi partjának 71-e3 főközlekedési útjáról három aszfaltozott út ágazik ki a félszigetre, a déli part 7-es útjáról Zamárdi vagy Balatonföldvár felől a Szántódi-róven át komppal juthatunk ide. A balatoni utasszállító hajók öt irányból jönnek Tihany két kikötőjébe. Vonattal Balatonfüred vagy A3zófő vasútállomásain leszállva közelíthetjük meg leginkább a Tihanyi-fél3zigetet /RADÓ 1974/. A tömegközlekedési 'eszközök menetrendje 3Űrű utazási lehetőséget biztosít, a közeli városokból céljáratok is vannak. Földtani felépítés A Tihanyi-félsziget földtani felépítését, földtörténeti fejlődését tudományos alapokon a XIX. sz. végén Vitális István, a XX. század elején id.Lóczy Lajos kezdte kutatni /II0FFER 1934, id.LÓCZY 1913, VITÁLIS 1908, 1911, 1913/. Megállapításaikat a felszíni morfológiára, a felszínen található kőzetekre, fosszilis leletekre alapozták. Kimutatták, hogy a félsziget tanuhegycsoport, melyen a pannon homokrótegeket felső pliocén bazalttufák é3 pleisztocén gejziritek takarják. Nyolc vulkánt /Nyársas, óvár, Gödrös, Diós, Jegenye,