Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)
Feltáró és tudományos kutatás
az Akasztó-hegyi-sziklaere3z az Akasztó-hegyi-Üreg az Aranyház alsó ürege a Hármas-hegyi-eresz a Szarkád-tetői-barlang a Szarkádi-gejzírbarlang az Óvári-barlang továbbá 11 rombarlangot, ami szintén ismeretlen volt a korábbi irodalomban: a Róka-lyuk a Hármas-hegyi-rombarlang a Hárma3-hegyi opálos-üreg a Hármas-hegyi keleti-rombarlang a Cser-hegyi-rombarlang a o zárkád i III. kúp ?.. ürege a Szarkádi II. kúp 1. roinbarlangja a Szarkádi II. kúp 2. rombarlangja a Hosszú-mezői 1. üreg a Hosszú-mezői 2. üreg a Ilo33zú-mezői rombarlang 21 természetes barlangot és a 7 mesterséges üreget /laptájoló, kitűző mérőléc, mérőzsinór éa acél mérőszalag segítségével/ felmértük és azokról 1:100 arányú térképet szerkeztet tünk. Felmértünk még 8 olyan rombarlangot is, melyeknél jól látszott az egykori üreg helye és ezekről 1:200 arányú térképe t szerkesztettünk. A Tihanyi-félsziget barlangjai közül legjobb tudomásom szerint R-ról készült térkép, illetve vázlat a korábbi időkben /Hartha: Forrás-barlang, Halé sz : Hármas-hegyi-gej z Lrü reg, Hármas-hegyi-át j á ró barlang, Ke rák-hegy i-gej zírüreg, Vek: Fehér-parti 1. barlang, Aranyház felső ürege, Csúcs-hegyi— forrásbarlang, Osúcs-hegyi-ürcg/. Ezek közül a Halász-féle vázlatokat tudom ónak bemutatni, mert a Bartha- illetve a Pék féle térképekhez, melyek az MKBT tulajdonában vannak, a térképtár tárolási, gondokból fakadó sajnálatos használhatatlansága miatt nem volt lehetőségem hozzájutni. A Barátlakásokról készült Cholnoky- és Csemegi féle térképeket pedig, azok nem barlangot ábrázoló volta miatt kívánom mellőzni. A barlangok jellegéről, geneziséről már korábban Is szóltam, most csak össze kívánom foglalni, az ilyen irányú bibliográfiai, kémiai és leropi kutu tusaink eredményeit. A Tihanyi-félsziget barlangjait keletkezésük szerint három alaptípusba sorolhatjuk: 1. Szingenotikusan keletkezett vulkánikus barlangok 2. hidrotermális oldódás útján keletkezett, posztvulkánikus barlangok 3. Áltektónikus barlangok Mindhárom alaptípusba sorolható barlang vulkánikus, illetve posztvulkánikus eredetű kőzetben alakult, így karsztbarlangokról nem beszélhetünk, még ha több-kevesebb mésztar talma van is e kőzeteknek, de a karszt fogalmába tartozó tömeget, formajelenségeket nem mutatják. Az elsődleges módon keletkezett vulkáni barlangok három alaptípusa ismeretes, úgymint: o.. / lávabarlangok b. / ürített erupcióval keletkezett üregek c. / gázok és gőzök kiterjedése útján keletkezett barlangok Magyarországon a korábbi irodalom szerint /.Szentes /1971/: Caves formed in the Volcanic Rocks of Hungary - Karszt- és Barlangkutatás VI". évi. p. 117129 - a többi lényeges irodalom e tanulmány bibliográfiájában/ csak a "0" pontban jelzett vulkanikus barlangok voltak Ismertek. A Tihanyi-félsziget barlangjainak résziétesebb tanulmányozása sorén, viszont kiderült, hogy a "b" pontban jelzett vulkanikus barlang is van hazánkban. A gejziritben hidrotermális oldódás útján keletkező barlangok genezise korábban nem volt még kidolgozva, bár utalások, megjegyzések voltak erre /.PÁVAI ,1931, HOFFER 1934, HALÁSZ 1959, BUCKO 1970 stb./. E tanulmány összeállítása során próbáltam ezt a hiányosságot pótolni, megkíséreltem vázolni a keletkezésükben elsősorban ható kémiai, folyamatokat NEMEOZ /1973/: Agyagásványok c. nagyjelentőségű könyvének adatai, alapján, melyről az I. fejezet "Barlangképződés" alcímű részében már beszámoltam. Sajnos, teljes részletességében kidolgozni e barlangképző folyamatot nem sikerült, mert a
