Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)

Feltáró és tudományos kutatás

kémiai szakirodalom in hiányos még a szilikát kémia e, barlangkutatókat érdeklő ágában, valamint saját felkészültségem és laboratóriumi hátterem Í3 hagy kívánnivalókat maga után. A hidrotermális oldódás útján keletkezett barlangok nem tisztán a kémiai folyamatok produktumai. Bár e szilikát- és karbonátkőzetekre ható tényező a legtöbb barlang esetében domináns. E mellett szerepet kapott a tektonika és a kőzetrótegzettség - főként abban, hogy függőleges, vagy vízszintes üregek alakultak-e ki. Az előbbire példa az Aranyház felső ürege, a Csúcs-hegyi-forrásbarlang 3tb. , a másodikra a Nyár3as-hegyi-üreg,_ a Csúcshegyi-üreg 3tb. A vízszintes kiterjedésű üregek mindig a maga3 mésztartalmú gejziritben, a forrásmészkőben vannak,, annak rétegzettségét követve. Továbbá a barlangkéződé3ben alkalmasint jelentős tényező lehet a hidrotermális oldódás mellett a hőingás okozta kimállás, mint pl. a Fehér-parti barlangok esetében, vagy a defláció a Nyereg-hegyi-eresznól, Áltektónikus az Ovári-barlang - súvadaso3 sziklaomlás következtében keletkezett. Bejára bukat tekintve az erupciós kőzetekben explóziós gőzrobbanással keletkezett barlangoknak természetes bejárata nem volt, azokat a bányaművelés tárta föl. A hidrotermális oldódással keletkezett barlangok elsődlegesen forrá3barlangok, de másodlagosan, tektonikai hatásokra /Nyereg-hegyi-eresz/, vagy bányaművelés következtében /Hármas-hegyi-átjáróbarlang/ utólagos bejáratok is keletkeztek, több esetben az elsődlegest megsemmisítve. Az áltektónikus barlang esetében két bejárattal rendelkező átmenő barlangról beszélhetünk . Fejlettségi stádiumuk szerint valamennyi tihanyi barlangról azt mondhatjuk, hogy a szenilitás kezdetén vannak. A rombarlangok, az elpusztult barlangok nem a 3zpeleoevolúció folyamán váltak ilyenné, hanem az emberi "beavatkozás" végzett velük. Földtani vizsgálódásaimat a szómos e vonatkozású irodalmi anyag /BARTI1A 1.971, 1972, HALÁSZ I960, HOFFER 1934, LÁNG - FODORNÉ 1970, id.LÓCZY 1931, PAPP 1931, VITÁLIS 1908, 1911 j, 1913 stb./ ismeretében végeztem. Ezek megállapításait a helyszínen ellenőriztem /amennyiben ez lehetséges volt/. Saját kutatásaimat a barlangokra, illetve ezek közvetlen környékére korlátoztam. Megállapításaimat az egyes barlangok leírásánál már megtettem. Itt csak rövid összegzést adok erről. A Tihanyi-félsziget barlangjai a bezáró kőzet minősébe szerint vagy bazalttufitban, vagy gejziritben találhatók. A tufitban képződött barlangok az esetek többségében explóziós tölcsérben vannak /kivétel az áltektónikus Óvári-barlang/. A bazalttufit települése a barlangoknál nem figyelhető meg a robbanásos keletkezés miatt - kissé távolabb azonban a kitörési centrum felé dőlő rétegződés mór látható. A barlangokat befoglaló gejzirit rétegzettsége csak a forráskupok al3Ó, mészben gazdagabb részeiben tapasztalható, hol a meszesebb és kovásabb rétegek váltakozása adja a néhány mm-nyi rétegzettséget, - olykor limonitos elszíneződések is tapasztalhatók. A rétegek dőlése a kúp centrumához közel befelé való dőlést mutat, a peremrészeken pedig kifelé való dőlés tapasztalható. A dőlés mértéke 2-30 fok között változik^ A forráskúpok felső, erŐ3en kovás részeiben tömeges, vagy sejtes kifejlődésű kőzet van. A kúpokban több esetben megfigyelhetők különböző irányú, de főként függőleges litoklázisok. A barlangok kitöltése egyrészt a befoglaló kőzet mállásterméke, másrészt antropo^én eredetű törmelék, hulladék. A kitöltés legtöbb esetben tetemes mennyiségű. Ásványi kiválások közül három féle figyelhető meg a félsziget barlangjaiban : 1. Kovás, meszes, limonito3 bekórgeződés a gejziritben keletkezett barlangoknál, az oldásnyomokat is mutató falakon. E bekérgeződések közül a meszes és limonitos anyagúak sokszor korrodáltak, szenilisek; míg a kovásak, a vegyi hatásoknak ellenállóbbak, ezért nem szenilizálódtak /Nyársa3-hegyi-barlang, Forrás-barlang/. 2. Hidegvizi, karfiolszerű borsókövek a gejziritben keletkezett barlangok egy részénél /Kőfejtő gejzirürege, Hármas-hegyi-gejzirüreg, Szarkádi II. kúp 2. rombarlangja/. 3. Forróvizi,gömbhéjas szerkezetű pizolitok az explóziós keletkezésű barlangokban találhatók /Gödrösi Explóziós-barlang/. -Jelenleg a barlangok egyikében sem található víz, nem számítva a légköri páratartalmat, az ásványok kondenzációs vízét és a pórusokban lévő korlátozottan szabad vizet. A kisméretű, de ehhez képest nagy nyílású és csekély vastagságú kőzetréteg alatt lévő barlangok klimatikus tényezői lényeges eltérést nem mutatnak