Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)
Feltáró és tudományos kutatás
FELTÁRÓ ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÁS A Tihanyi-félsziget barlangjainak röviden vázolt kutatástörténetét egy előző fejezetben már ismertettem. Most azokat a szpeleológiai kutatásokat kivánom összefoglalni, melyeket'e barlangkataszter készítése során tettünk. A Tihanyi-félsziget, mint ismeretes, tájvedeli körzet. Ezért kutatásához engedélyt kellett kérni. Az Órszágo3 Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Felügyelősége 478/1983. számú, 1983. április 20-án kelt határozatában engedélyezte, hogy a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum szervezésében működő "A Bakony természeti képe" program munkatársaiként a Tihanyi Tájvédelmi Körzetben 1983-ban kutatásainkat elvégezhessük. Az Alba Regia Barlangkutató Csoport egy szűkebb kollektívája és néhány segítségét önként felajánló kívülálló' Eszterhás István vezetésével végezte a terepi kutató tevékenységet. A terepi munkában a következő személyek vettek részt /zárójelben tevékenységük időtartama/: 1. Eszterhás István, tanár, az Alba Regia Barlangkutató Csoport tagja,"A Bakony természeti képe" program munkatársa /101 óra/ 2. Jákói István, üzemőr, az Alba Regia Barlangkutató Csoport tagja /4 6 óra/ 3. Keszhelyi Tamás, mérnök, az Alba Regia Barlangkutató Csoport tagja /8 óra/ 4. Szobonya Károly, energetikus, az Alba Regia Barlangkutató Csoport tagja /26 óra/ 5. Zentai Ferenc, tanár, az Alba Regia Barlangkutató Csoport tagja /6 óra/ 6. Reinhard Völker, geológus /és néhány munkatársa/ az NDK-beli Uftrungen Karsztmúzeumának igazgatója /16 óra/ 7. Füsi Lajo3, geográfus, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke /1 óra/ 8. Kovács József, a Tihanyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi őre /4 óra/ összesen : 206 éra Korábban feltáró kutatás, mint azt már a barlangokat leíró részben említettem, csak a Forrós-barlang esetében /valamint a Barátlakások mesterséges Uregeineél/ volt. A kataszter készítése során feltáró kutatást nem végeztünk, egyrészt nem is volt erre engedélyünk, másrészt nem Í3 tudtunk volna gazdasági fedezet nélkül. Terepmunkánk során azonban számbavettük a barlangi feltárások lehetőségeit és azok külön-külön meg is lettek említve a barlangok leírásánál. Ezért itt. csak a legjelentősebbnek ígérkező feltárási lehetőségeket említem: A Nyársas-hegyi-barlang, az Aranyház betömött sziklaürege, a Betömöttbarlang a Hármas-hegyen, a Hármas-hegyi-gejzírüreg, a Kerék-hegyi-lyuk, a Szarkádi-üreg, a Gödrösi Explóziós-barlang /ez utóbbi esetében a kézirat elkészülte utón törmelékkitermelés címén részleges feltárás is történt/. A Tihanyi-félsziget egész területét átfésültük szpeleológiai objektumokat keresve. E terepbejárást tettük a tihanyi barlangokról szóló korábbi leírások ismeretében és a helyszínen élő emberek beszámolóit figyelembe véve. /Sajnos a tihanyi emberek alig-alig tudnak valamit a barlangokról, sokan még a faluban lévő, kiemelt jelentőségű Forrás-barlangról i.i tőlünk hallottak először/. A lehetőség szerinti legalaposabb területi átfésülés során tudtunk regisztrálni 52 szpeleológiai objektumot. Ezek közül: 1. természetes barlang 21 db 2. barlangrom, betömött barlang 24 db 3. mesterséges üreg 7 db összesen: 52 db Ezen belül találtunk 7 olyan barlangot, melynek korábban semmi irodalmi említése nem volt, ilyen:
