Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)
A Tihanyi-félsziget barlangjai
A befoglaló kőzet mÓ3zben gazdagabb sejtes hidrokvarcit /sósav hatására pezseg/, rétegeinek dőlése 20 o /190°. Oldásnyomok nem látszanak benne, bár kialakulásánál bizonyára szerepet kapott az oldódás - inkább kriofrakciós és inkassziós formák látszanak. Klímájában a felszíni hatás erősen érződik. Zugaiban leginkább ízeltlábúak húzódnak meg. Üledékének kiásása egyszerűnek látszik, de úgy tűnik nem sok eredményt hozna. Helyi jelentőcégű kis barlang, 2-3 személy bivakolására alkalmas. Irodalma: 7. 36. 37. 40. 45. 65. 67. 39. Csúcs-hegyi alsó üreg A Csúcs-hegy csúcsától 120 m-rel dél-délkeletre lévő kisebb kúpban találjuk a rombarlangot. A Csúcs-hegyre délről vezető sárga jelzésű turistaösvény elhalad előtte. Tengerszint feletti magassága 180 m körüli. Először HALÁ3Z /1960/ említette, de még mint barlangot, majd ezt erősítette meg BARTALAN /1932-74/ és ez információk alapján került be az OKTII barlangkatalógusába /0KTII 1975-03/. 1903-ban ESZTERHÁS /1983/ azonosította és ekkor derült ki, hogy időközben berobbantották, így mennyezete leszakadt és anyagát beépítették az előtte elhaladó turistaútba. /A felszakadt barlang aljon levő törmelék és az útba épített kövek anyaga megegyezik a kép felső régiójának anyagával, míg annak alsó zónájában jól megkülönböztethető, másféle gejzlrit van,/ A rombarlang egy délről nyugat felé forduló, ív alakú sziklafolyosó. IIo33za 5m, széle3sége 1,5 m, a falak magassága 150-200 cm. A jelenlegi oldalfalak aláhajlóak, mutatva a hajdani boltozatot. A falak alsó részében több helyen keskeny, mély csatorna látszik. A rekonstruálható barlang mérete a következő lehetett: délre néző 3-3,5 m hosszú, 1,5 m széles, 50-70 cm maga3 üreg. Az egykori barlang feküje bazalttufa. Az oldalfalakat alul lemezes hidrokvarcit, majd tömeges forrásmészkő, középmagasságban ismét lemezes hidrokvarcit, legfelül pedig sejtes hidrokvarcit alkotja. A falakban az öblös oldásnyomok, csatornák jól látszanak. A növényzet, egyenlőre hézagosan, de már kezdi benőni a romot. Az emberi felelőtlenség egy kicsi, de kőzethatár-menti kifejlődése miatt különösen érdekes barlangot semmisített meg /a tájvédelmi, körzetté való nyilvánítás után!/ Mai állapotában jelentőségét vesztett barlangrom. Irodalma: 9. 36. 37. 40. 67. 40. Nyereg-hegyi-eresz /egyéb elnevezései az Adattárban./ A Nyereg-hegy tarajos gerincét alkotó 60 m hosszú, 8-10 rn magas gejziritsáv nyugati felében 221 m tengerszint feletti' magasságban találjuk. A Tihanyirévet az Apáti-templommal összekötő sárga jelzésű turistaút közvetlenül az eresz fölött halad és vele párhuzamosan egy kitérő út pedig előtte. /Az Apáti-templomromtól 1,5 km déli irányban./ A minden bizonnyal igen régen ismert Nyereg-hegyi-ereszt KAÁN /1931/ említi először. HOFFER /1934/ rövid, lényegretörő leírást ad róla. CHOLNOKY /1943/ deflációs üregnek tartja, mely hipotézist többen is átvettek /ÖRVÖS 4,'i
